Minden gond itt kezdődött. Rendelés
A múltkori kevésbé sikeres humuszos próbálkozás után úgy gondoltuk, valami nem humuszosat rendelünk Neki, hiszen van az étlapon olyan, melyről én is tudtam, hogy nem jár hozzá csicseriborsó krém. Talán mókásnak találta a pincér (a sötét fiú), hogy megkérdeztük, rendelhetünk-e Kid's choice-t. Ez, ha jól emlékszem, falafel golyókat és sült krumplit jelentett, tökéletes választásnak tűnt, hiszen senkinek nem kellett volna kellemetlenül éreznie magát, amiért olyan ételt hoznak neki, amiben van olyan, ami számára nem szimpatikus. Szóval a drága pincér rezignáltan közölte velük, nem rendelhetünk, amit szeretnénk, mert - idézem -, csak gyerekek kérhetik. Hm. Sok helyen jártam már, de még sehol nem mondta nekem a pincér, hogy nem rendelhetek valamit az étlapról, mert nem én vagyok a célcsoport. Visszakérdeztünk, hogy ez most komoly-e. Azt a választ kaptuk, igen, teljesen - megint idézem -, ez ilyen családi menü. Áhá. Kiváló. Nem túlzok, ha azt mondom, pofonként értek ezek a szavak. Rettenetes érzés volt így megsemmisülni egy olyan helyen, ahová mindig bizalommal tértem vissza. Őszintén szólva fogalmam sincs, a kedves pincér barátunknak mi volt a szándéka ezzel a hangnemmel, stílussal és szóhasználattal. B verzióként arra gondoltunk, rendben, akkor kérünk két falafel pitát - de akkor az egyikből legyenek kedvesek a humuszt kihagyni. Persze, mondta a "főúr", majd elslattyogott. Nyolckor valószínűleg véget ért a műszak, mert felszívódott. Helyét egy zsémbes, öreg hölgyre emlékeztető, fiatal, festett veres kisasszony vette át. Kíváncsiságból nála is megkéreztem, valóban igaz-e, hogy gyerek menüt csak bébik rendelhetnek. Második megszólításomra és integetésemre a háta mögül odavetette, hogy nem, ez biztos csak vicc volt. Megjegyeztük, hogy prímán szórakozunk, de akkor esetleg módosítanánk a rendelésünket. Erre azonban a hölgy szerint már nem volt lehetőségünk, mert - idézet - már kész van, ott van bent. Rendben, köszönjük. Étel minősége
Említenünk sem kell, hogy ugyanannyi humusz volt mindkét szendvicsben. . . Pedig egyértelműen jeleztük, hogy csak az egyikbe kérünk. Eddigi tapasztalataimnak alapján a falafel pita szendvicsben sokféle saláta, és pár darab falafel golyó van. A tegnapiban azonban leginkább csak egész uborkák és kis kockára vágott kígyóuborkát találtunk. Nem volt benne se marokkói répasaláta, se tabule, se arab saláta, paradicsom is alig. (Már a kis szószos tálakat sem látom sehol, amik tavaly szeptemberben még jelen voltak a Wesselényi utcai étteremben. )
Fizetés
Mikor jeleztük a pincér hölgynek, hogy fizetni szeretnénk, mint profi felszolgálóhoz illik, megkérdezte, készpénzzel vagy kártyával. Mondtuk, hogy készpénzzel, majd megjelent asztalunknál a terminállal. Elismételtük, hogy cash-sel szeretnénk fizetni, majd fújtatott egyet, azt mondta, na jó, és ledobta elénk a számlát. Borravalót természetesen nem adtunk. A pénzt nem vette el, eljöttünk az asztaltól anélkül, hogy átvette volna tőlünk. Nagyon meg vagyok bántva a tegnapiak miatt. Emlékszem még, régen milyen volt beülni ezekbe az éttermekbe, kedves volt a kiszolgálás, fiatal és lelkes pincérek voltak, akikkel meg lehetett beszélni dolgokat. Volt diák kedvezmény, a jelszó az elfogadás volt, nem pedig az ítélkezés. Remélem, meghallgatásra találtak szavaim, és intézkedni fognak, hogy a továbbiakban ne rombolják le az eddig felépítetteket. Olvassák el bátran a Facebookos kommenteket is, az étterem értékelése 2. 3 (a mi 1 csillagaink nélkül). Kifogásolják a pincérek stílusát. Nem láttam választ a review-kra, nem kommunikálnak a vendégekkel. Az új arculatnak hála teljesen lerombolják az eddigi sok jót, és trágya minőségű a balfék megoldásokkal élnek. Nem attól lesz jó egy hely, hogy "hummusology" és hasonló klassz szavakat kreálnak. Ez a felszín, mindaddig jó, amíg meg nem látja a vendég a pincérek öntelt és unott arcát.
