Kentucky Fried Chicken - Király utca Budapest

A sültkrumpliról ne is beszéljünk szottyadt, sótlan és a mennyiségére már inkább nem. is írok semmit. Összességében majd 14000Ftos vásárlás után nem voltunk túl elégedettek.

Pedig milyen gyakori vendég voltam egykor, éppen itt ért a sokk, amikor kiderült, hogy nem árul többé a KFC csípős csirkedarabokat, meg itt volt az a feledhetetlen jelenet, amikor kolléganőmmel lejöttünk a vállalati karácsonyi bulihoz pár vödör kiegészítő falatkát vásárolni, és a női munkatárs talpig egy elképesztő nercbundában volt, hófehér, valódi, terebélyes, földet söprő, mint egy jégkirálynő a mesékből. . . hehe. . az volt aztán a látvány ebben a közegben! De akkor még az egész sarok KFC volt, nem volt benne még egy Starbucks sem, ahogy most, szóval más idők voltak. Ma tehát betértem, csirkecsíkokra fájt a fogam, meg némi krumplira, narancsdzsúszra, és itt adatott meg. Nagy, friss és nagyon puha csirkedarabok voltak, mártogattam is őket barbecue-ba szorgalmasan, pályaudvari hangulat, de nem jó értelemben, az étel meg az a bizonyos mindig ugyanaz, amit, ha megeszel elhatározod, hogy ez többé nem fordul elő veled, de ha egy hét múlva errejösz, azért bejössz mégis, mert hiába hitvány kaja ez, azért nem lehet szabadulni az ízétől örökre.

Néhányan tesznek-vesznek a munkaterületen. Ácsorgok, néznivaló nemigen akad. A fehér inges manager mehet el mellettem, de látszólag rám se hederít. Aztán kiderül mégis, mert elég határozottan kiküld egy pénztárost. Aki egy darabig ácsorog a pénztár mögött, pár lépésre tőlem. Nagyon nem kapacitál rendelésre. Talán ő már észlelte, hogy mindent magam intéztem. Már csak a szendvicset várom. Lassan meg is unja, visszamegy a pult mögé, valahová a gépek közé. Lassan készül a szendvics. Lassabban, mint amikor pörög az étterem. A táblán csak az én számom van fenn. Készítjük - ígéri. Aztán kész lesz. Kisurranok, kezdem magam nagyon egyedül érezni benn.

A csípős szárny olyan, mint más boltjaikban. A kódos WC-vel nincs baj, de szemüveget kell vennem, ha használni akarom.

Ízléses, letisztult és tágas a tér, sok asztaluk van L alakú elrendezésben. Az első pultnál kell leadni a rendelést és fizetni, majd a hátsó pultnál lehet átvenni az ételt, italt. A digitális kijelző táblán a blokkon szereplő sorszám alapján lehet nyomon követni a rendelésünk aktuális állapotát. A közelmúltban egy számomra pozitív újítással rukkoltak elő, sok hasonló gyorséttermes lánchoz hasonlóan már ők is kínálnak reggeli ételeket és kifejezetten reggeli menüket, ráadásul barátságos áron. Sajtos tojásos toastot (350 Ft) - 2 dupla háromszög - és Lattét (390 Ft/4 dl) kértem. Piazza Doro olasz pörkölésű kávéból főzik, nem is rossz. A kávéadag hatalmas, persze amerikai láncról beszélünk, nem csoda, nekik ez a kis porció. Papírpohárban adják. A tojást frissen sütik, a toast is frissen készül. A toast olyan, amilyen, nyilván nem hasonlítható a kézműves házi cipóhoz, ez más kategória. A mosdó a blokkon található kóddal nyitható. Lényegesen tisztább és jobb állapotban van, mint a konkurens Mekiben vagy Burgerben. Pozitív meglepetés volt számomra a Kentucky.