Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Később egy útmenti tábla meg beszól, hogy de 4 km földúton ám. . . pfff. . . kaland az élet, vertük is fel a port rendesen, kátyúk, vízátfolyások árkai, de hát enni csak kell valahol. Cserében nyulak, fácánok rohangásznak az úton. A kedvenc ittjartamunk azt mondta, hogy a Turul a legjobb a városban. (Pedig van még néhány másik, csak azok nincsenek itt fent). Na, hát az, hogy Turul, eléggé többesélyes, talán nagymagyarország alakú a tányér, vagy kitömött Wass Albertek lógnak a plafonról, de nem, nem, semmi ilyen elhajlás, egy szolid, normális étterem, igényesnek mondhatóan berendezve, Kívülről is szép, rendesen karbantartott. Mondjuk, a külső terasz, mely majdnem az országút porában van kint, ahol kamionok húznak el percenként, nem annyira vonzó. De belül nagyon kellemes. Két lány, barátságos, kedves, étlap jön, szerethető is nagyon, én májgombócos levest kértem, aztán enyingi-féle szűzpecsenye vadász módon. . . (kivételesen ugyanazt ettük a nejemmel). A leves az elmúlt napok egyik legfinomabb levese volt, gazdag íz, nem túl kemény, nem túl puha gombócok, fűszeres, rendben is van. Hozhattak volna erőspaprikát, az nem jött, elmaradt, de nem nagyon ugráltam érte. Jó volt így is! A második meg kitűnő! Nagyon jó érzékkel választottunk, dekoratív tálalásban, nagyon finom hús, remek gombakörettel, krokettel (mondjuk ez gyanúsan nagyüzemi volt), de az íz maga az felülírt minden apróságot. Limonádékat ittunk, én mangósat, - az úgy általában nem tetszik, ha a pultnál a felszolgáló a mindentmegfogtam kezével sk. teszi bele a citrusdarabkákat, jeget, szívószálat a pohárba, ezt a folyamatot több helyen többször megfigyeltem, de nem barátkoztam meg vele. Szóval, voltak apró megfigyeléseim, amikért nem voltam annyira oda, de összességében ez egy nagyon jó hely, nagyon jól főznek, és azt kell mondjam, hogy a minőséghez képest nagyon barátiak az árak is!
