Megpróbáltam teljessé tenni az élményt, és megszerezni a kulcsot egy beltéri látogatáshoz, de ez nem sikerült. Ám állítólag fölösleges is ezért küzdeni, mert az egyik majdnem illetékes, akinél próbálkoztam, azt mondta, nem nagyon érdemes belülről is megnézni Szent Móric kápolnáját, mert a közelmúltban is többször feltörték, olyannyira kifosztották, hogy nincs már ott mit látni. . . Egy pusztai épületnek felénk ez a sorsa a múltban is, most is. . . De ahogyan kívülről láttuk a kis kápolnát, az azt is igazolja, hogy a sok bába, egyház és önkormányzatok, között itt is elvész a gazdátlan gyerek. . . A kezdetek azonban nem voltak ilyen méltatlanok. Gróf Nemes Vince, a környék földesura 1892-ben emeltette a környéki síkságból kiemelkedő dombon, valószínűleg kunhalmon a kitűnő ízléssel megtervezett és kivitelezett neogót kápolnát, hogy a cselédjeinek és a majorságban dolgozóknak ne kelljen a vasárnapi misére Kunhegyesre gyalogolniuk. Sőt, a grófi család kriptáját is ide helyeztette. De miért is a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére szentelték fel a kápolnát? Nem találtam rá konkrét, ehhez a helyhez kötődő magyarázatot. De mert 1892. szeptember 22-én volt a kápolna felszentelése, márpedig szeptember 22-én ülte meg a régi katolikus egyház kedvelt szentjének, a katonaszent Móricnak a neve napját, ebből nekem logikus az összefüggés, ezt találom magyarázatnak. Aztán jött a nagy háborúkkal és a nagy politikai rendszerváltásokkal súlyos 20. század. A történelem viharai után a gróf hajdan virágzó birtokát szétdúló pusztulásban egyedül a kápolna menekült meg, bár ez is csak hajszál híján. A kis kápolna a visszaemlékezések szerint 1959-ben még rendben volt, ekkoriban még misét is tartottak itt. Később viszont a puszta elnéptelenedett, majd ezt követően a kápolna is kezdett magára maradni. Ennek és a környéki népek, köztük a fiatalok eldurvulásának következményeként a Szent Móric-kápolnát az 1970-es években kirabolták, a kriptáját felforgatták a holtakkal eltemetett értékek után kutakodók, az ott lévő csontokat szétszórták, a téglái egy részét elhordták és még további szörnyűségeket követtek el a vandálok és a tolvajok. A kápolna teljesen romossá vált, pusztulásában szinte a menthetetlenségig rossz állapotba került. Olyannyira, hogy le akarták bontani, a lebontásra az engedélyt is megadták. A kápolnát aztán mégsem bontották le, teljes felújítással megmenekült a végső elmúlástól:
A Szent Móric-kápolna 20142015-ben kívül-belül megújult, fákat és orgonabokrokat telepítettek köréje, kiépítették az országúttól idevezető bekötőutat. Azt viszont most, a felújítás után szűk 10 évvel már sem mondhatjuk, hogy az épület és környezete ismét régi szépségében fogadja az arra vetődő érdeklődőket. A falak külső festése málladozik, gyűlik a madárürülék, az esőcsatornákat ameddig elérni, addig kitépték a helyükből, ellopták, a kis domb oldalában kialakított körjáratot szinte már egészen benőtte a bozót, a lejáró lépcsőt alig látni stb. Mégis azt mondom: Érdemes megnézni!
