Rögtön le is hűtöttek, hogy áá, itt semmi, itt csak ilyen menüebédeltetés van, de annak is vége, Ronda és igénytelen is volt minden. Menjek a kávéházba, ott lehet enni. Na, akkor visszaballagtam. Az azért már egy kulturáltabb környezet, sokkal megnyerőbb a beltér. Alig ültek bent, a lányok kedvesek voltak, hát le is telepedtem, és étlapból gazdag húslevest, meg hagymás rostélyost kértem. Az fura volt, hogy mindig fel kellett állnom és odamennem a pulthoz, ha kellett valami, mert maguktól nem nagyon jöttek arrafelé, bár alig volt vendég. Viszont a húsleves tényleg gazdag volt, telistele mindennel, még zöldbabbal is. A hagymás rostélyosra sem kellett nagyon sokat várni, bár azzal voltak megjegyzéseim, Jó vagy nem jó, hogy a mustár külön jött, nem beleáztatva a hús, ami néha nyomasztóan sok, így viszont annyit kentél rá, amennyit akartál. Az még különösebb, hogy kapod a húsra a pirított hagymát és külön salátának a tálon nyers hagymát is. Kérdeztem a pultnál, hogy miért kapok sült hagymához nyers hagymát, azt mosolyogta a lány, hogy hát ez jó kérdés, nem tudja. Egyébként a krumpli és a hús jól volt megsütve nagyon, a saláta csak egy kezeletlen összeaprított zöldségkupac. Azért viszont hálás voltam, hogy nem kellett egy 10 cm vastag hagymahegyen átásni magam, hogy a húshoz jussak, bár ez más helyeken egy bevett tálalási szokás. Egyébként jó volt, szívesen ettem. Az árak: a viszonylag exkluzív környezetben a leves 1690 forint, ez nem rossz. a hagymás rostélyos 5390, két deci almalé az elején 390 forint, a végén fél liter erdei gyümölcsös limonádé 1490. Ezzel azért ki lehet egyezni, akárhogy is van. Nagyon sajnáltam, hogy a nagy báltermet nem nézhettem meg, hiszen Európa második legnagyobb oszlop nélküli bálterme, de az új arisztokrácia másnap nagy bulit tartott jégszobrokkal, sajnos közönséges, poros halandót ilyenkor nem engednek már fel, mert berendezés alatt állt a hely.
