Adrien G. adatlapja

Rajtunk (3 tagú családunk + nagymama) kívül 3 asztalnál ültek még, összesen 15-20 fő volt az étteremben. Kértünk egy rostos üdítőt ill. a gyerek éhségi állapotára nézve egy készételt választottunk (borjúpaprikás), én egy séf ajánlatát (óriás karaj) ill. párom étel-allergiájára való tekintettel egy fűszermentes natúr grill húst kért (ezt cigánypecsenyének számolták el). Az italra (üdítő) kb 10 percet vártunk, aminek kiérkezésekor kértem egy teát (kb 20 perc múlva kaptuk meg másodszori kérésre), melyet fekete tea hiányában egy gyümölcs teával pótoltak (csak épenséggel elfelejtették megkérdezni, hogy az nekünk megfelel-e). Ételek:
- borjúpaprikás - színben és állagban nem hasonlított a névadójára, ízben 2-es,
- karaj - száraz, mellé járó sült burgonya viszont kifejezetten jó volt,
- natúr grill hús (ala cigánypecsenye) - száraz, félig nyers. Várakozási idő: az ételeket egyszerre szerviroztá, annak ellenére, hogy külön kértem a készétel mihamarabbi kihozatalát(kb. háromszor, mert a gyerek fél óra után már hangosan követelte a neki járót), így össz időben kb 40-50 perc után jutottunk ételhez. Kiszolgálás. 3 főt láttam + 1 szakácsot, hanyag és nemtörődöm, zéró lelkesedés. Senkinek sem ajánlom, elég kellemetlen emlék maradt.

. . No comment. Ezek után már csak remélni tudtuk, hogy a rizstészta a valóságnak felel meg, hiszen egyáltalán nem volt rizstészta kinézete(a párom helyett én ettem meg). Az ízvilág távol áll a thai konyha megszokott ízeitől vagy inkább mindegyikétől, mivel az "ízetlen" kifejezés enyhe dicséretnek számítana. A teriyaki szósz helyett én a vizes kurkumapor öntet nevet használnám, az édes savanyú kínai szósz nevét pedig cukrozott rózsavíznek keresztelném. Összességében kezdjük megbecsülni a város többi jól bevált Wokját. És még mindig döbbenten állunk az odalátogató tömegek láttán, pedig árban igazán átlagos a wokok között, a többi keleti étel árához képest pedig nem kedvezőbb. Reméljük, hogy a szakácsnak máskor jobb napja lesz . . . A rendelést felvevők meg egy kicsit utánaolvasnak.

A hely elég jól néz ki belülről. A szakács (25 év körüli srác) és a vele egykorú pincérnő már az elején készséges volt, figyelmeztetett, h. KPn kívül sajnos mással nem tudunk fizetni. Gluténérzékenység kérdésére is pozitívan reagáltak, ajánlottak legalább 3 féle ételt (ami szintén jó aránynak számít a cigánypecsenye sorozatok után), így ottmaradtunk. (Az általunk fogyasztott ételeket a weboldaljuk étlapján nem találni. A megfogalmazásban teljesen más az összetétel ill. a leves fent sincs. Így utólag elég bizarr . . . és tanulságos. . . )

Amit ettünk:
- mangó leves tejszínhabbal - az íze nagyon jó volt,
- Enchiladas - az én tálamon fekete bab volt (valószínűleg konzerv, legalábbis íz alapján), paradicsomos rizs (poshadt volt), 2 tortilla lap (ami az öntettől moslékosra ázott, kb úgy is nézett ki) hússzeletek (ez nem volt rossz) saláta és lila hagyma,
- sajna az étlapon nem találtam meg, de a következő lehetett - sült szűzérme (puha, de talán egy kicsit sütni kellett volna még) hasábburgonyával (hurrá, ez jó volt) + sült kaktusszal és sült hagymával valamilyen szósszal összekeverve (páromnak elment, én azóta hányingerrel küszködöm), és egy kis saláta és hagymakarika díszítésként. Ha az ételek ízét és küllemét kellene értékelnem, akkor a séfi rangtól örökre eltiltanám a szakácsot, nem beszélve a rizsről ! A női mosdó viszonylag tiszta volt, míg a férfiből hiányzott a papír kéztörlő, és a WC-k környéke sem volt valami tiszta, nem beszélve az ülőkékről. Így összességében azt mondanám, hogy inkább éhezem egy kicsit, de egy időre elvették a kedvem az éttermektől. Sajnos.