De a válasz üzenetet átküldve láttuk hogy túlajdonképpen semmi sem fog történni az ügyben. Több panasz emailt küldtem,de nem érkezett válasz,sőt meg sem nyitották az emaileket! El sem tudjuk kébzelni mit mondhatott az a szőke,testes [moderálva - a szerk. ] felszolgáló hölgy,hogy semmiféle panaszra nincs érdemi reagálás! Ezért én most leírnám a problémát. Betelefonáltam hogy szeretnék két menüt ott elfogyasztani. Már a telefonban
a válasz adásból sejtettem hogy ki a pultós. Mivel csak uhu,ja szavakat halottam. Semmi olyasmit hogy tudok e még valaminen segíteni. Vagy sok szeretettel várjuk önöket! De ezt már megszoktam. Kirobbanóan jó kedvünk volt. A Csöni étterem elöl telefonáltam ott döntöttük el hogy oda elsétálunk. Múltkor hárman mentünk. A telefont nem vették fel így lesétáltunk a mínuszban a három gyerekkel nyításra. De már az ajtóba közölték hogy a menü elfogyott. Így most rutinosabbak voltunk! Gyalog picit messze van,de gondoltuk megéri. Nevetve toltuk be a kapun a két babakocsit. És láttuk hogy a kedvesnek nem mondható hölgy cigaretázzik egy ismeretlen futárral. Dühösen elnyomja a cigarettát és összekulcsolt kézzel szét terpesztett lábakkal áll az ajtó elött. Olyan biztosági őr stíluban. Ez még nem is lenne baj. De mi köszöntünk ő nem. Mondtam neki hogy szia szeretnénk kinn leülni ha lehetséges. Erre enyhe pofavágással közölte:Hogy kinn biztos hogy nem. Barátnőm kérdezte hogy miért nem? Válasz:Itt nincs kiszólgálás. Néztünk egymásra. Mondtuk a hölgynek hogy azért szeretnénk kinn leülni mert alszanak a kicsik és ha betoljuk öket biztos hogy sírni fognak ,le kell öket vetköztetni miközben alszanak,jobb kinn tologatni a gyerekeket,meg nem tudjuk hogy hogy férhetnénk be a két babakocsival,elég szükős a hely! Így maradhatunk e kinn? Jelzem 12 fok volt. Válasz:Amúgy is koszos az asztal! És amúgy is befértek! És szó nélkül bement. Mi kinn állunk! Szétárt karokkal! Én az ő helyében ezt emberségesebben közöltem volna
Pl:Elnézést de az időjárás függő a terasz nyítása. Vagy ne haragudjanak de csak benn szolgáljuk fel az ételt. Vagy fogok egy rongyot és letörlőm az asztalt. Az már mindegy is hogy a barátnőm nem 20 éves,a tíszteletteljes megszólítás járna neki,és el is várható! Meg gondoltuk ha kinn dohányzik mindegy is hogy kijön e újra. Tudjuk nem járunk naponta,de azért már megfordultunk egyszer kétszer az éttermbe. Családdal,nagyobb baráti társasággal,párommal,barátnőimmel,stb. . . . mint menüre mint alacart fogyasztásra. Szóval betoljuk a babakocsit az étterem ajtón! De ezt már több barátunk is jelezte hogy a kiszolgálás nem éppen kifogástalan! Nem tudom ,és nem is értem hogy a vezetés felé miért nem érkezik vissza jelzés. . . . . lehet nem olvassák az emaileket! Rendszeresen járnak párom legjobb barátai. Sokszor rendelnek is házhoz szállításra tatár befsteket,stb. . . De azt mondtàk hogy ők pontosan ezért nem járnak olyan sűrűn. Mi sok helyen megfordulunk de ilyen problémánk még soha sem volt hogy felállunk és elmegyünk. Sőt semilyen konfliktusunk sem volt! Szóval leülünk benn! Elhelyezkedünk ami nem két perc. Ülünk várunk nézünk egymásra. Lassan ki jön. Hosszú percek telnek el. Telefon nem csörög így nem értem a hosszú távollét okát. Le csapja az étlapot az asztalra ahelyett hogy oda adná. És üvöltve de nem túlzok a két alvó gyerek mellett közli hogy mit hozhat. Mondom neki hogy menüt szeretnénk! Ő erre nyersen színtén üvöltve hogy az nincs! És néz rám! Én megszeppenve magyarázkodok hogy ne haragudj de betelefonáltam rendeltem két menüt. Ja azok ti voltatok! Erre elrohan! Visszajön:Inni! Nézünk egymásra! Látta hogy nézünk,utánna hozzátette mit hozhat! Én egy nem hideg colát,
Barátnőm egy nem hideg vizet kérne,köszönjük! Hozza,Leteszi! De hogy hagyjuk is! Utánna a két levest hozza,szó szerint elént . . . egyszerre. És hangosan közli hogy jó étvágyat! Jól megnyomva az ó betüket hogy érezzük hogy ő ott van. Persze pofákat vág a babakocsita is! Elötte egy úriember bejön. Látta hogy alszanak a gyereket még ő is hallkan köszönt! Most mivel elötte már beszéltük hogy miért kiabál nem értjük a dolgot. Én utánna szóltam mert elfutott lecsapva a két tányért hogy :nem lehetne kicsit halkabban! Tudta hogy neki szólok pedig elég távol áll,nem szóltam hangosan. Erre ő megfordul és tőlünk 3 méterről vissza kiabál a másik helyiségből: Én így beszélek ha nem zavar. Most remegő kézzel fogom a kanalat
A gyomrom idegbe. Mire barátnőm közölte hogy ő így nem tud enni. Mondtam neki hogy én sem,remeg a kezem. Mondja az ővé is. Annak semmi értelme hogy idegbe megesszük és utánna már bocsánat de fél óra múlva kiadjuk az ebédet. A hyerekeket pedig felüvölti! Így javasoltam hogy menyjünk el. Mondja barátnőm igazam van menyjünk. Én nem kioktatni akarom,de vannak alapvető szabályok a vendéglátásban amit illő betartani. Ne mi alkalmazkodjuk már a pincérhez,kicsit lehetne körültekintőbb. És ha ő még így is beszél akkor is a köszönöm,kérem,parancsoljanak szavakat rendszeresen kellene használni. Mivel nem nyúlt ő a leveshez. Csak én. És a két üditő kilett bontva. Ezért kitettem egy ezrest az asztalra. Beszélgetünk felállva hogy elég e vagy adjunk még. Tegyen ki ő is egy ezrest. Összeszedtük magunkat és kijöttünk az étteremből. Utánnunk fút odítva hogy mit kébzelünk magunkról azt hisszük ez így megy. Ezt elmondja kétszer a kerítés fölőtt üvöltve! Ez a módi? Felkiáltással úgy hogy még mindíg alszanak a kicsik. A megdöbbenéstől köpni nyelni nem tudtam. Gondoltuk csenben távozunk a gyerekek miatt a konfliktust elkerülve,de ez nem sikerült. És úgy gondolom hogy ez egy szabad ország azt csinàlok amit akarok,és ha én valahol nem érzem jól magam had állhassak fel és had mehessek el anélkül hogy az útcán leégetnének. Barátnőm mondta neki megszeppenve hogy a pénz ott van az asztalon! Kiabál még mindíg hogy :Azt gondoljuk hogy ez nem így megy. Mindketten a telefonhoz nyúltunk. Be kapcsoltam a kamerát,rá írányitottam. Mikor látta megfordult és el is ment. Pedig szívesen vissza kérdeztem volna hogy tessék mit is mondott. Nincs facebookom,de ezt érdemes lett volna kitenni,ezért csinálni egyet. Beszélünk róla hogy mi volt ez. Erre egy ismeretlen futár kilép a hátsó kapun. Mondom még utánnunk is fút. De közben rá is pillantok. Mire a fútár is közli akit nem ismerünk hogy ti nők mindíg civakodtok! Mondtam neki nem erről van szó,de hagyjuk is. Már bocsánat de mire fel közli ezt a véleményt ő is. Miközben a bejáratnál már hallotta hogy miket mondott nekünk a többiről pedig fogalma sincs. Vagy hogy így üdvözlik a vendégeket,itt ez a természetes? A futár meg enyhén szólva pimasz hogy két vendégnek ilyet mondjon egy olyan esetről amiről fogalma sincs! Elrontotta az egész napunkat! Én ezt nem engedném meg magamnak! Nem hiába a vendégközpontúságot és kedvességet nem lehet tanítani. Nem akarom a vezetést megbánatni,de ez nevetséges! A panaszkönyvbe nem írtunk be,nem jutott eszünkbe! De én háromszor telefonáltam és panasz emaileket is küldtem amí azóta sincs megnyítva. Nem ajánlom a helyet senkinek! És soha többet nem megyünk oda! Nem csak mi de rengeteg barátunknak ,ismerősünknek ugyan ez a véleménye!
