Simontornyai Vár Simontornya

Építője Döröcskei Salamon fia, Simon alországbíró volt, ő lett a település névadója is később. A mostani öregtorony a 16. század elején épült, ez az időszak volt a vár fénypontja. Sok tulajdonosa volt az évszázadok során, akik közül a Lackfy-család talán volt a legjelentősebb. 1543-ban elfoglalta a török és szandzsákszékhely lett. Bádeni Lajos 1686-ban foglalta vissza a várat és ezzel a várhoz tartozó településeket is. Az 1930-as években bőrgyári raktár lett a várból, ekkor emelkedett fel a Fried-család, akik nevéhez fűződik a mai kastélyhotel is, de a bőrgyár is az ő tulajdonukban állt. A várat az 1960-70-es években újították fel, néhol betonnal pótolva nem túl esztétikusan a hiányzó, megsemmisült elemeket. Minden esetre kívülről minden oldalról igazán impozáns, mutatós a vár ma is. A vár egykori épületeiből a déli oldalon a kaputorony, öregtorony és a lépcsőház tömbje, a keleti oldalon pedig az egykori palotaszárny helyreállítva ma is áll. Látható a reneszánsz loggia egy része is, amelyből elképzelhetjük, mennyivel mutatósabb lehetett a vár fénykorában. A "Nemesi ősgalériák Tolna megyében" című állandó kiállítás mellett időszakos (modern) kiállítások is helyet kapnak. A várnak az a fő érdekessége, jelentősége, hogy az egyik legjobb állapotban fennmaradt síkvidéki reneszánsz kastélyaink egyike. Minden esetre már indokoltnak látszik a felújítása, gondozása, remélhetőleg lesz rá forrás. Összességében ha itt jár az ember, nyilván kihagyhatatlan, de a belső rész annyira nem izgalmas szerintem. A belépő 1 felnőtt + 2 gyerek részére 2000 Ft-ba került.

Ezt a részt takarítóhölgyek éppen tisztogatták, így hát sűrű elnézéskérések közepette oda nem mentünk be. Maradt a vár maradék részének bebarangolása, de így is érdekes. Külön érdekesség a kapun a népköztársasági, un. "Kádár-címer" is.

A kiállítás messze nem olyan gazdag mint az ozorai, de a belépő ára is szerényebb. A várak kedvelőinek azért érdemes felkeresni.