Olvastuk ugyan az értékeléseket, de gondoltuk majd mi meglátjuk milyen. Vasárnap érkeztünk… két része van a panziónak, egy régebben épült és egy új szárny. A régi kicsit szocreálos. . kopott, koszos, pókhálós. Az új szárny némileg jobban nézett ki. Apró szösszenetek, hogy a ventilátorért, tv távirányítóért külön kell kauciót letenni a recepción… itt már kicsit kerekedett a szemem, hogy vajon milyen vendégek szoktak lenni akik miatt eme óvintézkedést bevezették. Sebaj, ezeken átlendülve irány a wellnes. Egy idősebb úr a góré a medence világban. Belépünk, egy úszómedence, egy jakuzzi vár minket és beljebb a szaunák. Ránk néz. Gyerek hány éves? mondom 5, akkor nem mehet az úszómedencébe és a jakuzziba sem. Mondom és akkor hova? Hát ez nem rajta múlik. Ránéz lányomra. Hajgumi? Mert szigorúan csak összekötőt hajjal lehet bemenni. Rendben a szabály az szabály. Olyan érzésem volt, mint amikor egy boltban a bizti őr tolvajnak néz és nem mászik kis a s. . . ből. Hát ő sem…jött és követett minket, a neje – bár hogy milyen minősítésben volt ő a wellnes területén rejtély – a terasz részen foglalt egy helyet a fizető vendégek elől és leste hogy mit csinálunk, majd gyorsan beszámolt jó ügynök módjára a férjének. Az úr belekötött az egyik barátunkba, hogy jobb lett volna ha otthon marad, mert kötekszik. Ez sem fedte a valóságot, mert finoman megkérdezte a barátunk, hogy mit lehet itt csinálni, mert kicsit börtönös a feeling ahogy mászkál utánunk és mindenért beszól. A recepciósnak vacsoránál próbáltuk elmesélni, de a börtönőr megelőzött minket és előadta a saját verzióját. Sebaj, eszünk egy jót ezen is túlépünk. Az étterem tisztasága is hagy sok sok kívánni valót maga után. Iszonyat meleg, légkondi nem üzemel…állítólag nem működik. Az élet finom volt viszont. Másnap reggelre lecsó volt, majd vacsorára és második nap reggelre is… elvégre nem pocsékolunk. Lassan eltelt egy hónap hogy ott jártunk… kicsit lehiggadtam már azóta, de a hely az elmúlt évek legalja panziója volt. A tulajdonos hölggyel is összeakadtunk -bár akkor nem tudtam hogy ő volt – de a tóhoz vezető kaput 10 órakor nyitják. Elmúlt már 10 óra gondoltam szólok, hogy mikor tudunk átmenni. A hölgy baromi flegmán, lekezelően oda böffentette hogy majd nyitják, én meg vissza, hogy ha annyira szabálykövetőek akkor ebben is tartani kéne magukat a kiíráshoz. Egy biztos, ide nem fogunk visszamenni, pedig egy szuper kis helye lehetne némi odafigyeléssel , de onnantól kezdve hogy megjött egy nagyon vidéki munkásokat szállító busz…nem volt több kérdés, igazából ez egy munkásszálló. Utolsó nap még a börtönőr a medencénél üvöltött velünk, hogy reméli hazamegyünk végre, mert elege van belőlünk. Nem gondolom, hogy egy alkalmazott ezt a hangot megengedheti magának. Nem csináltunk semmi olyat ami ennyire kiverhette volna nála a biztosítékot. Nagyon nem ajánlom senkinek a helyet, bár mellett a tófürdő szuper.