Figyelemre méltó étterem

Kicsit kerültem, nem tudtam, hogy tulajdonképpen Hévíz és Alsópáhok határán van, szóval, kanyarogtam Felsőpáhok után egy nagy kört, mire visszataláltam ide. De tulajdonképpen megérte. Az értékelésekben az az igazán megosztó, hogy két részből áll, egy a gyorsturistáknak, kissé igénytelenebbeknek az önkiszolgáló részen, egy meg a mélyebb gasztronómia barátainak, la carte. Nyilván nem ugyanaz a kettő, még ha egy cég is. A belső tér nyugodt, barátságos, nem az a várótermi sürgés és zsivaj, mint az önkiszolgálónál. Itt, ezen a térfélen nyilván magasabbak is az árak, de a választék is kifinomultabb. A kiszolgálásra semmi panaszom nem lehet! Udvarias, figyelmes. Kedves üdvözlő-falatkákkal vártak minket, szőlő, sajt és olívabogyó, telitalálat! A lét külön kis kannából öntik hozzá a húsleves száraz komponenseihez. Hamar elvegyül, finom. Nem egy kiugró teljesítmény, lekerekítettek az ízek, nyilván igyekszik minden igényt kiszolgálni. De adnak hozzá csípőst is, ha kér a vendég. A második fogás, háááát kissé azaz nagyon sós volt. A nejemé is, meg az enyém is. Sertéspofa rókagomba-mártással, de durván sós kivitelben. Dödöllével kértem, ha már lehetett, de hát ez az a bizonyos éttermi szalondödölle volt, amit valaki valahol elképzelt egyszer, hogy ilyen is lehetne, már több helyen is találkoztam vele, gyúrnak ilyen kis hosszúkás nudlikat és azt kinevezik dödöllének. Köszönőviszonyban sincs a parasztházak ragacsos, amorf, zsíros gombócával, amit hagymásan pirítanak meg és rendkívül finom. Ez csak egy elvárosiasodott utánzat. Így aztán nem örülhettem felhőtlenül, és bevallom, drágább is volt, mint amire számítottam.