Osztálytalálkozóhoz ne, ha beszélgetni is akartok!

Réges régen már voltam itt egy középiskolai osztálytalálkozón. Akkor nem figyeltem oda a helyre, de most tudtam, leírom, hogy itt jártam.
Egy volt általános iskolai osztályom hívott meg. Ilyen találkozásokhoz tökéletes a hely ... ha csak egy csapat jön össze és amúgy üres az étterem. 2 tanár és 10 volt diák, így adtunk ki egy tucat embert. 10 éve nem láttuk egymást, így érdekelt volna, hogy a nyolcadik osztály után, kinek merre fordult a sorsa. De sajnos a mellettünk, szintén az újra találkozásnak örülő, kissé kapatos csapat olyan hangzavarral volt, hogy nem hallottam semmit. Átülni meg nem tudtunk már. Még jó, hogy bejelöltük egymást a Face-n, így visszakérdezhettem egy-egy homályos részletre.
A kiszolgálás amúgy udvarias, bár egy-egy pincér arcán már este hat körül felfedeztem a fertőző munkaundoritisz tüneteit. Ahogy telt meg a hely, úgy lettek egyre hajszoltabbak, és az elején csöndesen, szinte észrevétlenül nyíló és záródó konyhaajtó, idővel hatalmas csattanásokkal adta tudtunkra, hogy újabb adag étel indult az asztalok felé, vagy pár koszos evőeszköz halad a mosogatóhoz.
Az étlap kimondottan érdekes, a rajta olvasható családi történettel. Az étel és italválaszték széles, itt is van tészta és hús, szárnyas és steak, köretekkel vagy salátával. A mi asztalunknál inkább a több fajta ízből válaszható limonádék fogytak, jómagam vízzel próbálta, hidratálni nem sok sikerrel, bár lehet, hogy ez üzletpolitika. Sikerült az idei nyár egyik legforróbb estéjét választanunk és ennek elviselésében nem sokat segített a plafonon rendíthetetlenül forgó ventillátorok hada. Két percenként indult el a hajam tövétől végig a gerincemen egy-egy izzadságcsepp. És még csak este fél hét volt ...
Ki-ki az kiválasztotta gyomrához, de inkább pénztárcájához mérten mit enne vacsorára és megrendeltük. Elég hamar kihozták. Jómagam tésztát rendeltem a többiek salátát kacsával vagy a nélkül. Könnyedd, fűszeres ízek töltötték meg a szánkat. Finom volt és pont elég ahhoz, hogy úgy érezzem ettem valamit, de nem telített el, így fogok tudni aludni.
Én fél kilenckor bontottam az asztalt, de a többiek még maradtak.
Pároknak, kisebb négy fős baráti társaságoknak kitűnő választás lehet.