De a jellegzetes bajuszos, keménykalapos figura ott bujkált, kandikált ki az oszlop mögül. . . beálltam a parkolóba, és láss csudát, rögtön ketten vagy hárman ki is siettek az épületből hozzám. Hát ilyen ritkán van. Már messziről szabadkozott az úr, hogy nincsenek még nyitva, egy-két óra még, de aztán nyitva lesznek, és akkor majd lesz minden. Feltűnt, hogy szinte mindenki roma. Mintha bent az összes dolgozó is. . . a szóvivő, talán maga a tulaj, egy amolyan harsánykedves fiatalember, mondta, magyarázta, hogy mi minden van. lesz itt, én meg szívből kívántam nekik ehhez minden jót. erre mindenképpen meg akart hívni legalább egy kávéra, szóval nagyon derűs volt a csevej, megkérdeztem, szabad-e a szép csárdáját lefényképezni, ő megköszönte, hogy legalább megkérdeztem, hát, valahogy így telt az idő. Azóta is szeretettel gondolok rájuk, remélem, jól nyitottak, bejön nekik a számításuk, jól alakulnak a dolgok! Remélem, példát is mutatnak majd másoknak. Amúgy Chaplin nagyon büszke volt állítólag arra, hogy részben roma származású. Ráadásul a világ filmművészetének alapköve és mércéje is.
