A HORVÁTH KERTBEN KISÚJSZÁLLÁSON

Még sosem voltunk ebédidőben Kisújon (erre felé így rövidítik), ezért előzőleg itt tájékozódtam a lehetséges helyekről, de azért amikor megérkeztünk, a főtéren megkérdeztünk egy helybéli hölgyet is, melyik éttermet javasolja. Nos, mondott mást is, de elsősorban a Horváth Kert Vendéglőt ajánlotta.
Némi keresgélés után meg is találtuk egy kisebb lakótelep szélén. - lehetne jobb is az útbaigazítás, de a helyiek nyilván ismerik az utat. A középiskolai ballagások végeztével több család is ott ebédelt, ám szerencsére így is volt hely a külső, valamiféle fedett kerthelyiségnek mondható elülső részen. Kellemes hangulatú, egyszerű hely (a belső, elegáns terem asztalai - úgy láttuk - ekkor már vacsorához voltak megterítve).

Alig hogy leültünk, egy végtelenül kedves, bájos fiatal pincérnő vett gondjaiba bennünket, és ezt végig tartotta is. A cégtáblán jelzett Kunsági ízek és tradíció... -jelleg az étlapon nem nagyon érződik, a talán egyedüli Kunsági birkapörköltön kívül a környék hasonló szintű éttermeinek szokásos kínálatával találkoztunk. Mindketten vasalt csirkecombfilét steak burgonyával és friss salátákkal kértünk a párommal. Nem volt rossz, de a hús kicsit zsíros volt és gyengén volt fűszerezve. Van összehasonlítási alapunk, mert kedvenc szolnoki éttermünkben nagyon jól készítik ezt a fogást.

Összességében elégedetten álltunk fel az asztaltól, és nem is fizettünk sokat. Másnap pedig ugyancsak a Horváth-ék főztjét ehettük a Kőrös-Maros Nemzeti Parkban megrendezett Túzokfesztiválon. De erről majd egy másik bejegyzésben.