Magyar-Török Barátság Park Szigetvár

De az emberiség történelme már csak ilyen, az ellenfélnek van egy vára, akkor azt addig kell lőni, rombolni, embereit kardélre hányni, amíg csak lehet, amíg tart a lőpor. Utólag meg mindenki nagyon fogja majd tisztelni a sajátjait ezért a tömeggyilkosságért. Nos, itt lezajlott az ütközet, tudjuk, kik győztek, Zrínyi meghalt, vagy kirohant hősiesen, vagy nem, de mindenképpen belehalt a vereségbe, ahogy a szultán is meghalt, feltehetően még az ostrom alatt, csak ezt talán sokáig titkolták. Van a vár, a kard, az ágyú helye, és van Szigetvártól északra a török-magyar barátság emlékpark, ahol a két vezér hatalmas domborműve egymás mellet látható. Idejárnak törökök is, magyarok is emlékezni. Ne, ne romboljuk le a háborúk után az ellenfél hősi emlékműveit. És ők se rombolják le a miénket! Maradjon valami látogatható, talán tisztelhető emlék, odajárhatnánk tanítgatni a gyerekeinket, hogy látod, látod, a sok hülye bácsi szanaszét aprította egymást, de te tanuld meg, az ő példájukból, hogy ilyent többé ne csináljunk! Egyébként a parkot ajánlom is mindenkinek, de még mennyire!