Együnk bármennyit a Budai hídfőnél

A Trófea láncot jól ismerjük, de általában a Visegrádi utcai étterembe szoktunk járni. A változatosság kedvéért és tekintettel a szép időre, legutóbb a Margit körúti éttermet kerestük fel. Vasárnap ebédidőben érkezésünkkor még csak 5-6 asztalnál ültek, de 13 órára gyakorlatilag telt ház lett egy nagy létszámú külföldi csoport érkezését követően. Rajtuk kívül magyar vendégek, ezen belül is családos kisebb-nagyobb asztaltársaságokat láttunk, sok gyerekkel. 12 éves kor alatt a gyerekeknek ingyenes, ez szerintem elég komoly vonzerő, no és az is, hogy itt nem kell várni az ételre, a szállodák svédasztalos kiszolgálásához hasonlóan bármit végig lehet kóstolni, s ami nem ízlik, ott lehet "büntetlenül" hagyni, s helyette kóstolni valami mást.
Mi is szülinapos ünneplésre érkeztünk, gyerekekkel és nagyszülőkkel. A gyerekeket a belépéskor egy kis meglepetés sütivel fogadták (egér alakú kókuszos süti), az első piros pontos ötlet és mindenki kapott 1-1 színes lufit is. Az asztalunk a látványsütöde mellett volt, és velünk szemben a gyerekeknek kreatív foglalkozást csinált egy fiatalember (2. piros pont).
Az ételkínálat hasonló a Visegrádi utcaihoz, bár itt szerintem szerencsésebb a kialakítás és az elrendezés, több a hely az asztalok között, nem kell annyira egymás szájába ülni, nem koccan össze a székek hátulja. Az ételeket egy oldalsó beugró helyiségben lehet begyűjteni. 5 féle leves volt (gyümölcs-, halászlé, vadragu, húsleves csigatésztával, spárgakrémleves krutonnal). A saláta és előétel kínálat nagyon gazdag volt, a balzsamecetes zöldsaláta friss eperrel igen ízletes volt. A lazacrózsák is finom, bár azt hamar lefosztották. A majonézes saláták kicsit kommerszek szerintem, de valószínűleg a tömegigény megkívánja ezt is. Főételek közül a szarvasszelet burgundi mártással nem volt rossz, bár a mártás túl szirupos volt, és némelyik hússzelet inas, nem annyira sovány. A teryiaki csirke nekem nagyon ízlett, ezt a másik étteremben még nem láttam, kóstoltam. A köretek sztenderdek: rizs, petrezselymes krumpli, burgonyafánk, burgonyapüré. Ami szintén plusz volt, az a polenta, bár egy kissé túl volt főzve. Finom volt még a zöldspárga sajtmártásban. A spárga friss, éppen jó állagú volt. Az édességek választéka is széles, bár az aranygaluska éppen kifogyott, az utolsó darabokat sikerült elcsípni. A széle kemény volt és kissé túlsült, de a belseje finom volt, vanília- és csokimártás is volt hozzá. Ezen kívül máglyarakás, tiramisu, madártej, gyümölcssaláta szerepelt még a kínálatban és sok apró süti is. Egy nagy gyümölcstál szépen elrendezett gyümölcsökkel hívogatta az éhes gyomrokat. Görögdinnye, eper tejszínhabbal is volt.
Összességében változatos, bár az ízek vegyesek, úgy értem, vannak jobban és kevésbé jól sikerült fogások, ez vélhetően a tömegtermelés átka.
A pincérek folyamatosan pörögnek, készségesek, gyorsak és udvariasak.
A szüli- és névnaposok, valamint a házassági évfordulósok is tortát kapnak, bár ezek kisebbek, mint a Visegrádi utcai étteremben.