Csodatévő Mária

Leginkább Máriaremetei templomként ismert a katolikus hívők számára fontos zarándokhelyszín a II. kerületben. A kerületrész is róla, Máriáról kapta a nevét, hogy miért remete, azt nem tudom. Hasonlóan számos Buda környéki településhez, a török hódoltság után elnéptelenedett falvakba németeket telepítettek be, így történt ez errefelé is, ide a Rajna-vidékről érkeztek a XVIII. század első felében. A katolikus vallású új lakók közül egy fiatal lány ráadásul egy Mária-képet is magával hozott, melynek csodatévő képessége is volt (állítólag). A kép először egy tölgyfára - amely mára elpusztult - volt kiakasztva, de miután több csodát is tett a kép, vagyis Mária, először egy kis kápolnát emeltek, majd később már ez sem volt elég, templomot kellett építeni hozzá. A XVIII. század végére már népszerű búcsújáró hely lett, és az érdeklődés egyre csak növekedett, a mai napig tart.
Az impozáns neogótikus templomot kizárólag a hívők adományaiból építették, a templomépítés céljából alakult Kápolna Egylet összefogásából. Érdekesség, hogy templomot 1898-ban kezdték el építeni úgy, hogy a tel­jesen épen álló kápolna - amelyben a csodaképet tartották - körül felrakták a falakat, és a ká­polnát csak akkor bontották le, amikor a templom már elkészült, a következő évben, 1899-ben fel is szentelték.
Néhány statisztikai adat: 700 négyzetméter a templom alapterülete, hossza 44, szélessége és magassága 15 méter, a torony 54 méter magas.
A templom körüli park nagyon hangulatos, van egy csomó szobor, emlékmű, szabadtéri misehelyszín, nemkülönben a fákkal övezett gyalogsétány, amely a templom bejáratához vezet a kaputól. Népszerű esküvői helyszín manapság.