Kínálnak hagyományos leveseket (babgulyást, májgaluskalevest, bográcsgulyást) pörkölteket, kalapos hagymásbabot, csülköt pékné módra, frissen sülteket a rántott velőtől a roston sülteken át a különféle töltött-rántott szeletekig, s végül hagyományos desszerteket, palacsintákat, réteseket, madártejet. Az árak többnyire zavarba ejtően kedvezőek. Itallap nincs, az italválaszték jócskán bővíthető lenne, nagyipari üdítőket és söröket kínálnak. A borok és tömények között akad néhány jobbacska, helyinek mondható tétel, mint például a kiskőrösi Szentpéteri pincészet Néró roséja, mely megjelenése óta a műfaj egyik legjobbja. Hamar meg tudtunk egyezni a mosolygós, kedves felszolgáló hölggyel, hogy a pörköltekből fél adagot kapjunk, így kóstoltunk pacalból, birkából és zúzából készültet is, kissé már oxidálódott hegyes erőssel, korrekt kovászos uborkával és ropogós héjú, friss ipari kenyérrel kísérve. Ettünk továbbá messze nem meggyőző medvehagymakrémlevest, amihez füstölt sajtos minifánkot ígér az étlap. Hogy a fánk még nem készült el, az csak a leves felszolgálásának pillanatában derült ki. Ráadásul a lében több volt a sűrítőanyag (főként krumpli), mint a medvehagyma. Nem is fogyott el, aminek okát jeleztem a felszolgálónak. Csak azért nem morgolódtam azon, hogy a számlára felkerült a tétel, mert annyira kedvezőek az árviszonyok, hogy egy fogás ide vagy oda nem sokat számított. A szottyadt bundájú, menzaszintű sertésszűz mellé meglepően jól sikerült mézes gyöngyhagymás sült céklát adtak. A jól elkészített tökös-mákos réteshez a szintetikus íztől nem mentes (szerencsére kis mennyiségű) meggymártás nem sokat adott hozzá, inkább mellőztem volna. A Gerbeaud (diós, ízes, csokiöntetes) palacsinta korrekt volt, élvezetes. A pörköltek jellemzését hagytam a végére, mert alapelvem, hogy elsősorban a jót nézzük. Márpedig itt kitűnő, szemre is megnyerő pörkölteket készítenek. (Egy teljes adag ára 1590 és 2190 forint között mozog. ) A szaft és a hús állaga, az ízesítés egyaránt kiváló volt mindhárom esetben. Ráadásul a marhapofával készült pacal újdonságként hatott, ettem már marhalábszárasat, császárszalonnával, csülökkel, körömmel gazdagítottat (hogy a klasszikus, velős, gombás változatokról ne szóljak), de pofásat még nem. Az asztalon Kotányi só-, bors- és chilidaráló, utóbbival még erősítettünk kicsit a remek pörkölteken. A Tanya bisztrónak vannak számottevő erényei, kevés odafigyeléssel a hely sokkal jobbá tehető lenne. Jelen formájában is kiváló pörköltöző.
