Pillanatnyi megálló

Rácalmás felé tartottunk, de nem mentünk fel az autópályára, így az utunk Ercsi kisvároson vezetett keresztül, amelyről egyetlen dolog ugrott be még iskolai tanulmányaimból, a cukorgyár.
Hát, mást nem is igen fedeztünk fel mi sem, a cukorgyár pedig már 1997 óta nem üzemel.
Az út mellett láttuk meg a tipikus vidéki küllemű teraszos ivót, mivel parkolóhelyek is vannak előtte, megálltunk pár percre. Néhányan a helyi arcok közül már reggel sörrel indították a napot, nyilván üveges Borsodival. A beltér elég tágas, sok az asztal, de alacsony a belmagasság, amolyan vidéki kultúrház hangulatú. Van tévé is, persze.
A kávé még rosszabb volt egy fokkal, mint amire számítottunk, bár nem voltak vérmes elképzeléseink. Karcos, keserű fekete, aminek az íze még órákig az ember szájában marad, mentolos rágóval közömbösíthető. Az eszpresszó 200 Ft-ba került, de a tejért akkurátusan felszámoltak még 30-30 Ft-ot fejenként. Ételeket nem láttunk.
Nyári időszakban árusítanak jégkrémet.