Gosztola Gyöngye-az erdő szállodája Gosztola ^★★★

Az étel választék reggelinél és vacsoránál is bőséges volt. A jakuzzi mindössze 4 fős. A Lenti termál-élmény fürdő viszont kiváló, mindenkinek ajánlom.

Családias szálloda, ahol a tulajdonosok köztünk "élnek", ahol szinte minden napra akad program. Rengetek látnivaló, kirándulási lehetőség, kis hazánkban és a környező országokban egyaránt, a hét nem is volt elég még csak a kinézett kirándulásokra sem. A wellness részleg nem túl nagy, de elegendőnek mondható, ha az ember nem akarja egész napját ezzel tölteni. /Ebben a környezetben vétek is lenne. / Én pl. minden nap úsztam, szaunáztam, s a jakuzziban ejtőztem, nekem így tökéletes volt. Maradt idő hosszabb, rövidebb kirándulásokra. A félpanziós ellátással tökéletesen meg voltunk elégedve, mint a választékkal - 7 nap alatt mindig tudtunk mást és mást enni, - mint az ételek ízvilágával. Udvarias kiszolgálásban volt itt is részünk. A szállodát azoknak ajánlom, akik a családiasabb vendéglátást részesítik előnyben. Mi még mindenképpen visszatérünk, mert számunkra ez a barátságos, vendégszerető szálloda, több egy szállásnál!

A recepción egy idősebb és egy fiatalabb hölgy fogadott akik talán lehetnének egy picikét kedvesebbek akkor szivesebben tértünk volna vissza.

Ami a legnagyobb csalódás volt,hogy a kisfaim miatt választottuk ezt a helyet,mert nagyon szeret úszni. NINCS gyerekmedence. Ott derült ki, hogy csak egy jéghideg mély úszómedence és egy sarokkád alakú zsúfolt pezsgőfürdőnek nevezett valami volt. A kisfiamat úszópelusba ,kisköntösbe öltöztetve, hónom alatt a gumicsónakjával,lesétáltunk és amikor megláttuk mindezt teljesen ledöbbentünk. A mélyvízbe még én sem mentem bele olyan hideg volt. a kisfiam nem értette, most meg miért megyünk vissza a szobába, volt nagy sírás ,de hogy magyarázzam el egy 16 hónapos gyereknek, hogy mi sem erre számítottunk. Másnap elmentünk Lentibe és egésznap lubickolhatott. Ott volt normális játszótér,több gyerek medence,minden ami egy kisgyereknek kell. Bejelentkeztünk az állatsimogatóba ahol két vizslát megsimogattunk és volt pár ló. Munkások szereltek egy traktort Ők mondták hogy kikocsikáztak és mindjárt jönnek,kb. másfél órát vártunk, közben a kisfiam elaludt és visszamentünk. Összefoglalva:gyerekkel soha többet nem mennék oda.

Kellemesen felfrissülve öltöztünk át a vacsorához, ahol bizony bőséges svédasztallal kedveskedtek a vendéglátóink. Hatféle meleg étel, leves, saláták, desszertek között lehetett kedvünkre csemegézni. A „megterhelő” vacsora után rövid séta a rövidke, de nagyon szép faluban – még vaddisznót is láttunk az egyik kertben - , ránk sötétedett, így becéloztuk a billiárd termet, ahol vérre menő partikat játszottunk. A billiárd után pihegés, TV-zés , zuhany a szobáinkban, és elaludtunk, amígnem reggel a madarak csicsergése fel nem keltett bennünket. Kellemes napsütésre ébredtünk, és elfogyasztottuk a hasonlóan bőséges svédasztalos reggelinket, majd elindultunk egy rövid, de tartalmas kirándulásra négy országon át. Furcsán hangzik ez így, de az egész út nem volt 180 km, tehát mintha Budapestig mentünk volna Kaposvárról. Gosztoláról (HUN) indulva "kifosztottuk" a rédicsi Coop-üzletet, felvásárolva a zsemle és felvágott készletüket
3-4 km-nyi utazás után, már Szlovéniában voltunk, ahol első uticélunk a dobronaki (SLO) orchidea-farm volt. Nem volt egyszerű megtalálni, semmi nem jelezte, de a segítőkész és a magyarul jól beszélő helyiek pontosan elmagyarázták, melyik keresztnél, merre kell fordulni. Odataláltunk, és nagyon megérte! A neten írtakkal ellentétben (5 euro), nem kértek semmit a látogatásért, vásárolni sem volt muszáj. Ezután egy gyors kanyarral Ausztria egy szeglete felé vettük utunkat. Bad Radkersburg (AUT) egy kicsinyke osztrák fürdőváros, szép belvárossal, ahol sétáltunk egy nagyot. Megnéztük a havas főteret, a sokszínű, gyönyörű házakból néhányat. Ezután pár lépés után ismét Szlovéniában voltunk, és Maribor (SLO) felé vettük az irányt. Sétáltunk az ódon belvárosban,a Dráva-hídról láttuk a még működö sípályákat,és a vízen úszó hattyúkat. Tél és tavasz találkozása. Maribortól alig 30 km után megérkeztünk a szintén Dráva-parti Ptuj városába. Egy kis séta fel a dombra a várhoz a milliónyi hóvirág mentén és máris lehetett gyönyörködni a panorámában. Mivel az időnk nagyon elszaladt, a csáktornyai (CRO) Zrínyi-várra csak néhány futó pillantás jutott. Indulás vissza Lendván (SLO) keresztül, ahol a várat már csak tényleg messziről láttuk. Ennyi volt a négy országot átölelő kirándulás, este még a bőséges vacsora, a fürdés és a billiárd is belefért. Elérkezett a búcsú napja,amikor is a bőséges reggeli után még szakítottunk időt egy délelőtti welness-re, majd elbúcsúztunk a szállodától, és hűséges őrzőjétől, aki még az esti sétákra is elkísért bennünket,és elindultunk hazafelé.

Főleg a gépkocsival rendelkezőknek ajánlom. Akik nyugalomra és a városi nyüzsgéstől mentes helyet keresnek itt megtalálják.