Ócsai Tájház Ócsa

1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek településszerkezete több száz éves. A templomot körülölelő kicsi telkeken álló parasztházak legöregebbjei a XVIII. század végén épültek. Ma hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház van az öregfaluban, megőrizve a hajdani népi építészet sajátosságait. A hat porta épületegyüttesének összefoglaló neve az Ócsai Tájház. Ezek jelentik a tájházi együttest, a település lakói által összeadott, összegyűjtött eredeti berendezési tárgyakkal felszerelve. 1980-ban nyílt meg a látogatók előtt az Ócsai Tájház. Az épületek kitűnű állapotán azonban látszik, hogy rendszeresen karbantartják őket, sőt nemrégiben nagyobb felújítás is volt. Ezen a körbekerített területen tartották meg a Tájházak Napja rendezvényt, ahol szinte minden a kék ruhák, kék hímzések körül forgott, mivel az itt hajdan általánosan hordott kékfestő viseletek világába hívták a vendégeket egy időutazásra az ócsai Öregfaluba.

Már mondandója elején hangsúlyozta, ez nem skanzen, ugyanis ezek az épületek az eredeti helyükön és formájukban - nyilván felújítva - állnak, nem máshonnan lettek ide költöztetve, mint pl. a Szentendrei Skanzen esetében. A tájház a környék lakóinak életét mutatja be a XVIII-XIX. század körülményei között. A jegypénztárnak is helyet adó első ház egy módos gazda háza (Nagygazda háza), jobbra tisztaszobával, jómódú földműves-állattartó család berendezési tárgyaival, személyes emlékekkel, középen konyhával. Vele szemben egy műhelyt alakítottak ki, ahol mindenféle szerszámok, munkaeszközök találhatóak. A hátsó ház a Sütőasszony háza nevet viseli, amely egy szegény zsellércsalád lakókörülményeit mutatja be, amelynek az a sajátossága, hogy nincs kéménye, döngölt föld a padlója, sokkal egyszerűbb, szerényebb a berendezés. A tájház bővítése jelenleg zajlik, hamarosan fog bővülni a tárlat, ha jól hallottam, egy régi iskola (oskola) is bemutatásra fog kerülni. A szépen gondozott kertben kút, zöldséges verem, szőlőlugas és további mezőgazdasági eszközök láthatóak.

Pozitívumként fogtam fel, hogy nincsenek állatok, nem kell a gügye turisták hadát elviselniük szerencsétleneknek. A berendezett szobák szépek, hangulatot hoznak, és tiszteletet parancsolnak. Lelkes skanzen- és tájházlátogató vagyok, ez is nagyon tetszett. Elidőztem volna szívesen még egy-két szobában, de ilyen helyen az ember nem ül le, nem fog meg semmit. Pedig úgy volna az enyém az élmény. Így egy kicsit külső szemlélő maradtam. De hát ez egy ilyen műfaj. Ajánlom is mindenkinek.

100-200 évvel ezelőttről. Borászathoz, földműveléshez, állattartáshoz kapcsolódó használati tárgyak, többek között. A falut már az Árpád-kor óta folyamatosan lakják, akkori neve Alza volt. A kolostor 1235-ben már állt, pontos építési éve nem ismert. A falu lakossága 1600 körül tért át a református vallásra, ekkor vették birtokba a premontrei kolostort. Az itt lakó református vallású módos parasztok alkották a falu lakóinak vagyonos rétegét. A Turján-ház elnevezésben a Turjánvidék a környékbeli ősi tőzeglápra utal. A kertben szép kopjafa gyűjtemény látható. A felnőtt belépő 950 Ft volt. Csoportok részére kézműves bemutatókat is szoktak szervezni, előzetes bejelentkezéssel.