A csokoládé manufaktúra

A Harrer Sopronban szinte fogalommá vált már. Mi először a Belvárosban lévő cukrászdájukban jártunk, de másnap felkerestük a Csokoládéműhelyt is, ahol a finomságok készülnek. Minden nap tartanak bemutatókat, ahol a csoki készítés tudományát elleshetik az érdeklődők, és természetesen a kóstoló sem marad el, erről ugyan mi lecsúsztunk (délelőtt 10 órakor kezdődött), de nem bántuk, mert a cukrászdában vigasztalódhattunk.
Nagy alapterületű, tágas, modern, napfényes helyiség, a csokibarna és a türkiz a két domináns szín a dekorációban, hasonlóan a másik egységükhöz és a csokoládék csomagolásán is ez a színvilág köszön vissza. A pultban hatalmas választékban sorakoznak a csokoládé bonbonok, sütemények, torták, édes péksütemények. A hátsó traktusban pedig csokoládékat, csomagolt szeleteket, egyéb édességeket kínálnak elvitelre.
Helyben ittunk kávét (eszpresszó 380 Ft), ettünk diós blundelt (360 Ft/db), mini kókuszos habcsókot (890 Ft/10 dkg), és elvitelre vásároltunk többféle csokoládét.
Annak ellenére, hogy egy frekventált, igényes, felső kategóriás helyről van szó, a személyzet és a kiszolgálás csapnivaló. Bár 4 alkalmazott a pultnál volt beosztva, mégis hosszú percekig álldogáltunk tétován többed-magunkkal, mire egyáltalán valaki ránk nézett és kiszolgált volna. A rendelést nem tudtuk leadni egy személynél, mivel a helyben fogyasztást csak az asztalnál, az elviteles vásárlást viszont csak a pultnál lehetett megtenni. Az asztalnál is sokat üldögéltünk, mire valaki odajött, pedig több alkalmazott volt, mint ahány vendég. Az árak soproni viszonylatban kissé átlag felettiek, de a fővárosi árfekvéshez képest szolidak.
A süteményekkel és a csokoládékkal maximálisan elégedettek voltunk, valamint a tisztasággal is - beleértve a mellékhelyiséget -, viszont a figyelmetlen kiszolgálás miatt az összbenyomásunk nem lett pozitív.
Üdítő ellenpélda csak egy kedves raktáros vagy szállító fiatalember volt (aki nem kiszolgált, hanem útbaigazított bennünket), valamint a bemutatókat tartó hölgy.