Önkiszolgáló étterem, tömegjelenetekkel tarkítva

Az egykori alapító-tulajdonos, az azóta már elhunyt Revóczi Kálmán nevét szinte minden váci ismerte, hiszen a 70-es évektől kezdődően üzemeltetett a városban büfé-falatozót, majd később önkiszolgáló étteremmé fejlődtek tovább. Az alapító halálát követően a család vitte tovább a vállalkozást. A Rubra étteremmel szemben van a bejáratuk, egy nagyobb méretű családi ház típusú étteremben. Ebédidőben óriási a forgalom, a kis egyirányú mellékutcába folyamatosan kanyarodnak és parkolnak le az autók, az 1-1 felszabaduló helyet "azon melegében" adják át egymásnak a sofőrök. Az étkezdébe belépve is tolongás és a bejáratig kígyózó sor fogad.
A tálcát a pult mentén kell végigtolni, a pultnál rendelni, majd a végén fizetni. Az ülőhelyek is szinte mind foglaltak, pedig minden talpalatnyi helyet kihasználtak, így nincs is semmi intimitás, mindenki belelát egymás tányérjába.
Nagyon barátságos árakon magyaros konyhát visznek, de az egésznek véleményem szerint nagyon retró menzás a hangulata. A csontleves májgaluskával mindössze 270 Ft volt, 3-4 féle leves van, a kínálat részben naponta változik. 2 féle főzelék, feltéttel együtt is csak 500 Ft körüli áron, de a feltét eléggé jelképes. Elsősorban a készételek dominálnak, amit a magyar munkásemberek kedvelnek és ebben nincs a részemről semmi negatív felhang. Többféle tokány, brassói, zúzapörkölt, pacal... és mindezek körettel együtt is 3 számjegyű árakon. Az adagok nem nagyok, azaz 1 fogással nem lehet jóllakni, de az árak így is az egyik legkedvezőbbek, ha nem a legesleg a városban. Nem egy fine dining hely, az biztos.