Szomorú vagyok de azért ajánlom hátha másnak nem lesz ennyi baki

Tavaly szuperlativuszokban irtam a helyről. Az idén már nem tudtam megtenni, pedig nagy örömmel térünk vissza. Már februárban lefoglaltam a szállást, először telefonon kértem tájékoztatást, direkt egy konkrét szobával kapcsolatban. Megirtam a megrendelést, kifizettük az előleget és az idő szép lassan eltelt. KÉrtem egy hűtőszekrényt is a szobába, mivel negyven fok felett volt a hőmérséklet,gyógyszernek és ásványviznek kellett a hűtés.Eljött az augusztus. Megérkeztünk a szállásra, egy nagyon kedves fiatalember fogadott a check-innél. Meglepetésemre egy melléképületben kaptunk szobát, ahonnan fel kellett járkálni a reggelihez. 60 felett tudom ez még nem mentség , fiatalok vagyunk, megy ez frankón,de nem azért volt komfortos valljuk be. Megkérdeztük,hogy miért nem azt a szobát kapjuk amit befoglaltunk. LÁtszott rajta, hogy kamuzik, de udvariasan közölte, hogy oda csak azok kapnak szobát, akik kevés napra jönnek. Mi tavaly 6 éjszakát voltunk, az nem kevés, szóval ez gyenge duma volt. A melléképület elé nem lehetett kiülni,mert verte a nap a teraszt, kb. 50 fok volt, a Balatonra már nem volt kilátás mert benőtte a dzsindzsa. Ha ki akartunk ülni, újra fel kellett másznunk a főépülethez. Aztán sem welcome drink ( ami jár a foglaláshoz) sem pedig bye-bye drink nem volt, ami egy kedves gesztus szokott lenni. Szóvá tettem, hogy nem volt welocome drink ( valszeg elfelejtették a foglalásunkat), ezért kaptunk egy üveg bort a távozásnál, de most akkor nem tudom, hogy ez a wecome, vagy a bye-bye volt. Ebben is csalódtam és abban is, hogy a hűtő bekészitéséért újra fel kellett másznom a recepcióra szólni,mert nem volt bekészitve. Szerintem elfelejtették a foglalásunkat és a megbeszélt hűtőt és a bort is, szóval minket. Nem esett jól, pedig a tavalyi után azt hittem, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahol még évekig nyaralhatunk. Az a helyzet, hogy szerintem nem rosszindulatból, hanem egyszerűen túlvállalják magukat az esküvővel, a borászattal, igy nagyon kevés idő marad a vendégszobákra. El kellene engedni azt, ami nem megy. A reggeli is jó volt, de csak akkor, amikor Dóra is ott volt, a többi napon kilenc után már nem volt péksüti csak kenyér, nem volt rántotta, az volt ami maradt. Vagy a személyzet nem olyan, amely méltó ehhez a helyhez. A pincér fiúk fiatalok, dinamikusak voltak, de ők sem tudnak mindent is csinálni, fejben tartani. Reggelinél nem is voltak, csak két idős hölgy, nekik ez sok. Meg szerintem aki a foglalásokat kezeli, nos ő helyette is olyan ember kell, aki ezt lelkiismeretesebben kezeli.