Szellemhotel

Kiskunfélegyházán az Oázis Hotel és Étterem valószínűleg egy szellemhotel, mert bármilyen variációban próbáltam a keresőben megtalálni, sajnos nem leltem.
2016 május 1.-én este érkeztem fiammal Kiskunfélegyházára jeles eseményre,2.-án hétfőn a magyar irodalom, 3.-án kedden a matematika, 4.-én szerdán a történelem és 5.-én csütörtökön, épp a születésem napján az angol írásbeli érettségi vizsgákra, melyeket szeretett gyermekem a Móra Ferenc Gimnáziumban reszkető gyomorral teljesített.
Túlbuzgó szülő lévén és valószínűleg a lehető legrosszabb didaktikával, de igyekeztem a legkényelmesebbé tenni Marci fiam számára ezen idegtépő időszakot. Így bár nem lakunk nagyon messze Kiskunfélegyházától, jelesül kb. 50-55 km táv ez Ceglédtől, mégis azt hittem, jobb lesz ott aludni és nem ingázni 4 napig. Ezt sajnos csak hittem, mert egy, az Oázis Hotelben eltöltött éjszaka után, hétfőn délelőtt, míg a gyerek épp az érvelést írta a gimiben nagy okosan, én összeszedtem minden holminkat pici szobánkból. Hamar lehordtam az utibatyut a kocsiba és odaálltam a pulthoz, hogy kifizetném a szobát, mert nem maradunk. A pultos néni meglepődötten kérdezte, mi a gond?
Vettem egy nagy levegőt, szép lassan ki is fújtam és mondtam valami semmitmondó okot, amivel nem sértettem meg senkit, így a saját magam lelkivilágát is megkíméltem a negatív befolyásoktól.
Mondtam volna el neki, hogy egy percig nem tudok tovább ezen a helyen maradni? Inkább várok a fiamra 4 órát minden vizsganapon a kocsiban, azután hazaviszem. Amikor vasárnap este megérkeztünk, kaptunk egy pici sötét,büdös lyukat szoba gyanánt. A szőnyegekbe, bútorokba, függönyökbe beáporodott, besavanyodott szag orrfacsaró volt a "szobában". Az ágyak olyan rövidek, hogy a lábaimat még én sem tudtam kinyújtani a 169 cm magasságommal, mit várhattam a 201 cm es fiamtól? Igaz,nem róhatom fel a szálloda számlájára, hogy túl sok sajtot adtam a gyermekemnek, hogy ekkorára nőtt, de magzatpózban feküdt szegény egész éjjel.A televízión egy, azaz egy darab csatorna fogható, az is A2-es rizs minőségben, sisteregve. A fürdőszobában nincsen tükör, de mit is akarok, hiszen a szobában van egy. A lábaim is egészségesek, ki tudtam sétálni a tükör elé. Az utcazaj olyannyira beáramlik a szigeteletlen ablakon, hogy a legjobb minőségű, profi vízilabdás füldugóval sem tudtam tőle aludni. A fűtőtestet felcsavartam, ennek ellenére semmi fűtést nem kaptunk. Két sprőd lópokróc volt a szekrény aljában, mert gondoltak ők a hideg éjszakákra, de a higiéniai állapotuk nem csábított arra, hogy használjuk őket.
Nem akartam a fiam idegeit még srófolni, izgult az szegény eleget az érettségi miatt, ezért nem méltatlankodtam és valahogy túl is éltük ezt az éjszakát. Reggel kialvatlanul leszédelegtünk reggelizni, gondoltam,felfrissít. Minősíthetetlen zaccos kávéval, mosolyogva vártak bennünket,"svéd asztalos" reggelivel, melyen kerestem az ennivalót, de nem találtam. Még szerencse, hogy vittünk energiaszeleteket a vizsgára, így azt elcsemegéztük reggeli gyanánt.
A reggeli ára 4 Euro/fő, mely nem foglaltatott bele a szoba árába.
Elvittem a fiam a gimnáziumba, majd visszamentem a hotelbe, gondoltam, most pihenek egy kicsit, ha már éjszaka nem nagyon sikerült. Csak én gondoltam ezt naívan, mert a takarítók nem így gondolták. Két bájos hölgy nekifogott a szomszédos szobák kitakarításához. Egyik a 22-est porszívózta, másik a 23-ast. Pechemre én voltam a 24-es. A két hölgynek rengeteg megbeszélni valója akadt takarítás közben és miután serényen dolgoztak, így a 22-esből a 23-asba átkiabálva, a két visító porszívó zaját túlordítva munka közben részletesen meghallgathattam az összes magánéleti problémájukat. Élmény volt!
Ez volt az a pillanat, amikor elkezdtem összepakolni, hogy távozzak.
A pultnál még ért egy kedves meglepetés a számlával kapcsolatban.
Az árakat előzetesen Euróban adták meg. Nem közölték azonban, hogy valamely más ország árfolyamával számolnak, ugyanis ezen a napon az MNB Euro középárfolyama 310 Ft volt, ők ellenben 395 Ft-os árfolyammal számláztak. Komolyan csodálom magam, hogy nem fortyantam fel, pedig a "bicska" a zsebemben már rég nyitva volt. Ezek után megvártam a hétfői vizsga végét, majd hazajöttünk és boldogan aludtam újra a saját ágyamban. Ebbe a hotelbe pedig soha többé nem fogok visszamenni.