A magyar Toscana, a festői Pázmánd borozója

Pázmándon töltöttem gyerekkorom 7 éves koromig. Nagymamám Pázmándon élte le életét, így elköltésésünk után is rendszeres látogatója voltam ennek a csodaszép településnek, és az én drága nagymamámnak. Még emlékeztem a hegyoldali szüretekre, a dunántuli ízekre (hiszen ez szerint tanultam meg én is főzni), így nagy örömmel olvastam, hogy nyílt ott egy borozó étteremmel, ami a helyi hagyományokat ápolja. Talán nagyok voltak az elvárásaim, amikor azt reméltam, hogy nagymamám konyhájának ízei köszönnek vissza. Sajnos ez nem történt meg. Bár kemencében készült ételek is szerepelnek az étlapon, kissé csalodás volt számomra az elfogyasztott étel. A hely, a hangulat, a környék csodálatos, felemelő. A kilátás a hegyoldalról felejthetetlen. A kiszolgálással maximálisan elégedettek voltunk, családias, kedves, segítőkész volt.