Benygazdi adatlapja

] és a "kutyás pincért", akinek hasonló fekete kutyája van, mint a miénk. Nem volt problémánk eddig. Az első három napon, jól éreztük magunkat, és azt fontolgattuk, hogy az unokákkal is eljövünk néhány napra. A problémák akkor kezdődtek, amikor a területét védő házi jószág egyre közelebb merészkedett hozzánk. Ha rászóltunk egy időre elhúzódott, de aztán megint kezdte a pózolást. Nyakörv nélkül ki-be járt az étkezőbe, ott evett és morgott, ahányszor eljöttünk mellette. Két törzsvendég rám szólt mikor el akartam zavarni az útból. Az utolsó estén erősítést kaptak a "Főnökasszony " személyében, aki kérésünk ellenére nem, küldte el a kedvencet a kijárattól, csak átfogta a kezével. Férjem pórázon vezette Benyt, de így sem tudta megakadályozni, hogy hátulról megtámadja a kutyánkat, aki állítólag visszaharapott. Azután következett a "haddelhadd". Közölték, hogy ide csak szájkosárral lehet kutyát behozni. Fel se tűnt, hogy az övén póráz sem volt. 1500 Ft-ot fizettünk éjszakánként kutyánkért, ezért az összegért véleményem szerint biztosítani kellett volna, hogy zavartalanul járhassunk ki-be. Annyira csúnyán lekiabált a hölgy, hogy még aznap este összecsomagoltunk és eljöttünk. Természetesen az utolsó éjszaka árát nem adták vissza. Nagyon elkeseredtünk, mert 13 éve rendszeresen látogattuk a panziót, és nem gondoltuk, hogy így bánnak a törzsvendégekkel. A vezetőségnek javasolnám, hogy ha kutyabarát panziónak hirdeti magukat, ne tartsanak fegyelmezhetetlen, területét védő kutyát. Ha a kutya étkező és fekvőhelye nem az étterem előterében lenne, sok konfliktustól kímélnék meg magukat és vendégeiket. 2014. március 31. április 3.