Családos Asszonyka adatlapja

Elég hamar ki is hozták mutatós piros kislábasban mind a kettő levest. Örültem neki, pár helyen már szolgáltak ki ilyen, régi nagymamák stílusára emlékeztető edénykében. Hát. . . . a lábaska tele volt cérnametélttel, úgy hogy szinte megállt benne a kanál, és felöntve gyenge húslével. Nagyon meglepődtem. Nem ezt vártam. Először csak a férjemnek morogtam, hogy OK, nincs benne hús, de hogy íztelen, és nincs benne egy fia répa, vagy zöldség sem, az már furcsa. A pincérlánytól megkérdeztem, hogy ez tényleg húsleves? Azt mondta igen, ez a húsleves. Majd csatlakozott a beszélgetéshez egy tapasztaltabb felszolgáló, aki megerősítette, hogy ez "a húsleves". Jeleztem, hogy legalább répát elvárnék benne, vagy némi húst. Azt mondta, az a "húsleves gazdagon", amiben van ilyesmi. Én pedig húslevest rendeltem, az ennyi. (Húsleves gazdagon egyébként nincs az étlapon. ) Mivel nagyon éhes voltam, betömtem néhány kanálnyit ebből a "tészta-főzelékből", de nem esett jól. Semmi íze nem volt, nem tudom, hogy mennyi répát vagy húst "látott" a főzés során. Csak nyeltem a tésztát, mint kacsa a nokedlit. Kíváncsi lennék egy külföldi véleményére, aki az étlapon azt olvassa, hogy "Fleischuppe. . . " (sic, így van az étlapra írva), "Bouillon. . . " - erre a levesre gondolt-e. . . . Lehet, hogy összekeverem a "csontlevest" a húslevessel, de ennek itt semmi íze nem volt. A májgombóc leves férjem szerint elfogadható volt. A kiszolgálás rendben volt.