home adatlapja

Kőbánya egyik félreeső mellékutcájában lévő vendéglőnek ne legyenek nagyravágyóbb igényei, minthogy normális vacsorát szolgál fel a környékbeli családoknak, ha a háziasszonynak nincs kedve főzni. Ehhez képest ez a hely nem hogy nem gyerekbarát, de egyenesen gyerekellenes. Felnőttel is előfordul, hogy véletlenül felborít egy poharat, ahogy ez a fiammal megtörtént. Ilyenkor egy az, hogy a pincérnek észre kéne venni, mi történt. Másodszor pedig fel kellene takarítani a kiömlött üdítőt. Ehhez képest a vacsora teljes ideje alatt egy félig eláztatott asztal mellett ültünk. A felszolgálónak nem tűnt fel, vagy nem akarta észrevenni, hogy négyen az asztal egyik oldalán szorongunk, míg a másik oldal üres, a terítőből csöpög a lé, és lábunkkal egy ragadós tócsában tapicskolunk. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor illene a kiömlött helyett új innivalót hozni. Az is biztos nagyon zavarta a felszolgálókat, hogy a lányom, miután a pólója elázott és alig fért az asztalhoz, háromszor körberohanta a helyiséget. Igen, merthogy alap lenne ma már egy ilyen helyen a gyereksarok. Elég lenne hozzá egy kis asztal székkel, meg néhány színező. Itt jegyzem meg, hogy bár már a foglaláskor leadtuk a rendelést, mégis fél órát várnunk kellett az ételre. Lányom végül a szomszéd asztalhoz ült le, erre rászóltak, hogy ne húzgálja a terítőt, mert elmozdulnak az odakészített evőeszközök. Milyen jó, hogy így figyelembe veszik az ott sem lévő vendégek igényeit, míg jelenlévőkét elegánsan mellőzik. Az meg mindennek a teteje volt, hogy képesek voltak úgy elénk rakni a desszertet, hogy a főétel tányérja az ételmaradékkal még ott díszelgett az asztal közepén. Miután ezt magamnak kellett átvinnem a szomszéd asztalra, ezt dafke nem vitték el egészen a vacsora végéig. Egész egyszerűen nem értem, hogyan maradhat egy ilyen hely életben! Az hogy az étel milyen volt, ilyen kiszolgálás mellett már teljesen érdektelen. Én tuti hogy az életben be nem teszem ide többet a lábam!