Középszer

Céges bulin voltunk itt. A belső dizájn tipikusan modern, manapság mindenki belsőépítésznek hiszi magát, akinek van derékszögű vonalzója. Mindegy, trendinek trendi.
A levesben viszont kemény volt a borsó, az aszalt szilvával töltött csirkemell ízetlen volt, a sertés szűzérmékből meg nem mertem enni, mert valahogyan nagyon más színe volt a húsnak ott, ahol nem takarta másik hússzelet. Egyik kollégám szerint fura szaga is volt. A karamellás sajttorta finom volt, de igazából túrótorta lehetett. A személyzet egyik tagja sem mosolyog. Soha. Az üzletvezető, amolyan nagyonkemény-nagyaonmagabiztos fickó egész éjszaka olyan tekintettel járt-kelt az asztalok között, mintha azt lesné, hogy mit lopunk el a terítékből. Bár lehet, hogy csak azt ellenőrizte, hogy a személyzet valamelyik tagja nem merészel-e mosolyogni a vendégekre, esetleg melyikük vetemedik arra, hogy megkérdezze, elégedettek vagyunk-e. Jó munkát végzett, mert egyik eset sem fordult elő.
Lehet, hogy máskor nem ilyenek, de ezt már nem fogom megtudni.