Gyorsan tisztáztuk, hogy nyugodtan beszélhetünk magyarul is, s mivel a hölgy szimpatikus és kedves volt, és a menü sem tűnt rossznak, úgy gondoltam, miért is ne, itt még úgy sem jártam. A hely berendezése tömény, túlburjánzó, nagyon erős és karakteres, fekete-arany-vörös színek uralkodnak, ami egy kissé agyonnyomja az embert, hiába nagy a belmagasság és körben üvegek vannak, mégis félhomályos a tér. A bejárattól balra fekete bőrfotelek, jobbra normál székek és asztalok, 2 személyestől egészen a nagy körasztalokig. Jó félháznyi vendég, többnyire középkorú külföldi turisták, illetve néhány magyar öltönyös üzletember. Az étlap szép kivitelű, nagy méretű színes fotókon mutatják be az ételeket. A fő profil könnyed, nemzetközi ételek: saláták, szendvicsek, de vannak tipikus magyaros fogások is, gondolom, a turisták miatt ez elvárás, steak-ek, grill ételek, tészták. Nem túl eredeti, inkább kiszámítható, árakban átlag feletti, úgy is mondhatnám, hogy a konyha teljesítménye alapján túlárazott. Első fogás karfiolleves, öblös csupornyi mennyiségű, nemcsak egy csésze, elég sok karfiollal, amelyek állaga éppen megfelelő volt, a lé is finom, egész jó a fűszerezése, viszont a sárgarépát egy fokkal tovább kellett volna főzni, szerintem nem ress, hanem egy kicsit nyers maradt. A 2 főfogás közül a grillezett sertésbordát választottam pirított gombával és tejszínes pestós gnocchival (sajtkrémmel töltött csirkemell és brokkolis sült rizs ellenében). A főételre elég sokat kellett várni ahhoz képest, hogy ez volt a menü, és ez nem is sikerült túl jól. A hús száraz volt, s emiatt meglehetősen kemény, kissé már cipőtalpas, a gnocchi szerintem spenótos volt, és túlfőtt, s pont ugyanolyan volt, mint az ALDI-s előrecsomagolt gnocchi, a pirított gomba mentette meg a fogást, de az étel fele így is a tányéron maradt, pedig nem volt éppen hatalmas adag. A desszert 2 gombóc csokis profitterol, ezt erős közepesnek értékelem. Friss volt, de teljesen átlagos, minden különlegességet vagy egyedi hatást/ízt nélkülözött. Mindez a külföldi vendégeknek ital nélkül 10 euro, a magyaroknak kedvezményesen 2600 Ft (bár azon elgondolkodtam, ez így tényleg szabályos-e, s nem diszkrimináció? )
Az étteremben sok a felszolgáló, akik látszólag rendszer nélkül jönnek-mennek minden asztalhoz, mintha nem lennének egymás között leosztva a szektorok. Szervizdíjat nem számolnak fel. A mosdó a pincében található, az odavezető lépcsőház falait rengeteg, számomra többségében ismeretlen "hírességek" fotói díszítették, akik itt jártak a Boom&Brass-ban. A mosdó is dizájnos, azonban a WC gusztustalan sárga volt a vízkőtől vagy egyéb szennyeződéstől.
