Wang Mester Kínai Konykája Budapest

Szóval, ma ide kértem egy asztalt, öcsémmel ettünk egy nagyon jót, nem túl jó asztal, de nincsenek is intim, beszélgetős, jó asztalok. Hát ilyenek vannak. Én inkább leveses vagyok, így aztán én kértem egy Wontont, öcsém száznapos tojást zöldpaprikával, eszegettem ebből én is, Aztán volt serpenyőben sütött húsos derelye, ez ízlett e legkevésbé, a Zhu-ban jobb a batyu, azután édes paprikás marhahús, meg Yu-Xiang csirke csíkok, hozzájuk kértünk tojásos zöldséges rizst, meg pirítot zöldséges házitésztát, szóval ettünk-ittunk becsülettel. Így a falatkázás, mártogatás remek kerete egy beszélgetésnek. Minőségi, magas színvonalú a konyha, a kiszolgálás, direkt figyeltem, tulajdonképen barátságos, kommunikatív, ajánlgatós, nem túl gyakran jönnek oda hozzád, de mindig jönnek, ha jelzed, nem kellett sokat várni az ételekre, a végén a rántott banánt mintha elfelejtették volna, de gyorsan pótolták, én rizsfagylaltos narancsos desszertet ettem, limonádékat ittunk, összességében nagyon remek élmény, remek ízek, szórakoztató ebéd, nagyon jó helyen. De nem olcsó, azt tegyük hozzá, meg azt is tegyük hozzá, hogy nem is vártam, hogy olcsó legyen, jó, különleges étteremben akartam ebédelni, nem olcsóban. Viszont egyfolytában zakatolt a fejemben és most sem jöttem még rá, hogy mi volt ez régen? Kanizsa? 30 éve történelmi hely volt, a rendszerváltás hajnalán itt tartottunk un. "titkos" megbeszéléseket az ellenzéki szervezetekkel, amolyan ellenzéki kerekasztal-vezető voltam a kerületben, itt folytattam egyezkedő tárgyalásokat különböző csoportokkal, ez volt az "irodám". Na, persze mára ebből nem maradt semmi, sem az akkori szabadságvágyból, sem az akkori étteremből. Hát így jártunk. De azért ez az ebéd ma nagyon jó volt!

Kínálnak többek között Szent Jakab kagylót üvegtészta koronával, Gong Bao libamájat, gyöngytyúklevest hegyi gomba válogatással, kétszínű zellert, gesztenyés csirkét zöldségekkel, szecsuáni omlós kacsacombot, serpenyős sertésvastagbelet, kemencében sült birkaoldalast, csípős birkahúst üvegtésztaágyon, tarisznyarákot gyömbéresen, póréhagymás gyömbéres rombuszhalat, mindösszesen 94 kóstolásra csábító különlegességet. A habzókkal együtt mintegy 24 bort kínálnak a magyar élvonalból a Veritas válogatásában, melyek közül kilencet kimérnek pohárra is. Árpád pálinkákat és nagyipari söröket tartanak. Az árak helyenként túlzónak tűnnek, de jellemzően értékarányosak. A kiszolgálás udvarias, de lassú, nem különösebben motivált, az italainkra is messze többet kellett várni az indokoltnál. Egyik borunkat nem kapjuk meg, szólunk az épp mellettünk elhaladó felszolgálónak, ő kihozza, a számlán ennek eredményeképpen a tétel kétszer szerepelt, ami már csak otthon derült ki. Ez a gikszer nem szegte kedvünket, bármikor örömmel beülnénk újra akár ide, akár bármelyik másik Wang-étterembe. A sertésköröm szójaszósszal csont nélkül a hideg előétel műfajába tartozik, a körmöket megfőzik, filézik, formába dermesztik, majd szép, vékony négyszögletes szeleteket vágnak belőle, melyeket vékony uborkaszeleteken tálalnak. Otthoni reprodukcióra indító, ötletes előétel. A főtt húsos derelyéhez késztermék édes-csípős mártást adtak, a derelye sem nyújtott plusz élményt a készen kaphatóhoz képest. A száz napos tojást ezúttal sem hagytuk ki, a tűgombás variánst kóstoltuk, komplex, izgalmas ízszimfóniát kaptunk. A Koi shui fei piannak, azaz zelleres ökörszív, nyelv és pacal együttesének sem tudtunk ellenállni, ezt a telibe talált fogást már több helyen kóstoltuk, ezúttal is remek volt. Köretként jól elkészített tojásos rizset ettünk.

2 évvel ezelőtt kapott kívül-belül új köntöst, s azóta egy valóban elegáns, gyönyörűen és stílusosan berendezett étteremmé alakult. A felszolgálók fele-fele arányban magyarok és kínaiak, de mindannyian kedvesek, barátságosak, figyelnek a vendégekre. Az első terem végén egy látványkonyhát alakítottak ki, ahol a 2 szakács munkálkodásait figyelhetjük, amíg az ételekre várunk. Klasszikus szecsuáni konyhát visznek, nagyon jó minőségű, részben eredeti kínai alapanyagokkal. Az étlap sok színes képpel illusztrált, igényes kivitelű. Az asztalok és a székek keleti mintákkal faragottak. Az ételek továbbra is elsőrendűek, de az árak már nem az egykori kifőzde színvonalát képviselik, ahhoz képest jelentősen emelkedtek, de még így is a korrekt kategóriában marad. Az adagok elég nagyok. Én egy levessel és egy előétellel jóllaktam. A nagyon vad dolgokat nem szeretem (sertésfül, belsőségek, 100 napos tojás), bár itt azok is megtalálhatóak a bevállalósak/ínyencek számára. Az étlapon túlmenően napi kínálat is van, melyet a látványpult fölé írnak ki krétával. Egy hun-tun levest (sertéshússal töltött kistáskákkal) és egy adag főtt húsos derelyét ettem csípős szezámos szójaszósszal, ez utóbbi előételként szerepel az étlapon. Férjem csípős szecsuáni borsos bárányt evett rizzsel. A főételek a 3ezres kategóriától kezdődnek (köret nélkül), a levesek és az előételek 900-1900 Ft között alakulnak. Minden nagyon ízletes, friss és kétségkívül autentikus volt. Szép az étterem, jó a hangulata. A belső teremben kerekasztalok is vannak, nagyobb társaságok számára.

Tisztaság, jó és kedves, figyelmes felszolgálás! Magyarország talán egyetlen kiemelkedően gyönyörű mosdóival rendelkezik! Az ételek túlárazottak, átlagosan fő/7. 000,- Ft-tal lehet számolni, ha előétel, desszert és kávé is lett fogyasztva, még több. Ilyen árakon ettünk már jobb minőségű és finomabb kínai ételt is.