Böngéssz a legfrissebb budaörsi értékelések között!

Bent, az étterem-részen sokkal jobb képet mutat, nem túldíszített, de azért rendezettebb. Egy fazon evett egy nővel egyetlen asztalnál, a fickó javakorabeli, de azért hátracsapott baseballsapkában adta elő az étkezést. A felszolgálólány helyes, de nem vitte túlzásba az érdeklődést, és a profizmus is távolabb állt tőle. Talán kicsit unta is a munkáját. Megkaptuk az étlapot, elhatároztam hogy ok, ma egy pizzát fogok enni, mint az európai népesség java, de előtte megkívántam egy olasz húslevest, erről jó emlékeim voltak (brodo della nona), hát, elég közönséges húsleves volt, bár nagy olasz tányérban hozták, de drága volt, kevés volt és semmi különös. Nejem paradicsomlevessel járt így (zuppa di pomodoro), aztán megkaptam a Piedone pizzát, feleségem meg kisadagnak tűnő spenótos-ricottás raviolit. Nem volt túl finom. A konzervbab nem illik elég jól a pepperonihoz, meg a nyers-szerű hagymához, a tészta nagyon vékony volt, szóval, amolyan maszattá huzigáltam a késsel és villával. Nem voltunk boldogok. Három limonádét ittunk, ezek darabja ezervalahányszáz forint. Szóval, ettünk egy nem túl elegáns helyen, egy nem túl finom ebédet, egy nem túl profi felszolgálással, és semmi extra nem volt az ebédünkben, de 18. 962 forint lett a számla vége. Ettől zavarba jöttem, ez nagyon rossz arány. Nemrég ettünk egy igazán jó helyen igazán finomat ketten kb. 7-8000 forintért. Itt meg 19 ezer forint, hát, szanaszét szaladtak az árak, az biztos. A múlt héten egy faluban 1800 forintért ettem egy rendes ebédet. Na, hát kellett neked olaszkodni okostojás, miért, mi vagy te, talján?

Kevés pénzből jól is lakhatsz! A "népszerűség átka", a tulaj felismert, pedig több mint két éve jártam ott, és valamivel rögtön meg is címzett, hogy igen, emlékszik, én vagyok az az "újságíró a Google-től", aki akkor jól lehúzta, de hát az akkori körülmények, meg miegymás. . . amúgy kedélyes, csevegős. barátságos hely.

Mintha a fiatal, ereje teljében lévő Kossuth nézne szembe öregkori önmagával. Mi járhatott a fejében élete végén? Hogy ő megúszta? Hogy érdemes volt? Hogy elbukta élete nagy harcát? Vagy, hogy a magyar haza minden városában falujában jelen lesz az emléke örökre? Nem tudom.

Már sorbaácsorgás közepette kiszúrtam az epres túrótorták, szemezgetni kezdtünk, aztán eldőlt, hogy magamévá teszem. Szóval, a kis nyitott pultból kibányásztam egy almalét, egy narancslét (mert, hogy előtte meg utána), aztán kértem a kávét is, és ezzel elhurcolkodtam egy nem is rossz asztalhoz, a lány a pultban kedves volt és mosolygós, a süti is mosolygós volt, haladéktalanul neki is álltam enni. Na most. . . minden étel minőségi volt, az italok is, semmi hiba bennük, az égvilágon. . . azon nem lepődök meg, hogy egy szelet - nem is kicsi - torta 1290 forint, hát ennyi ma már. Az fura, hogy egy picike narancslé is 1290 forint, ezt nem éreztem annyira arányosnak. Az almalé majdnem akkora és csak 690 forint. a kávé 850, de hát ez főprofil, és jól is főzik. Szóval, ma ez egy négyes.

Rendezett terep, gondosan kialakított környezet, rendkívül udvarias fogadtatás, egy abszolút profi, segítőkész, a legkisebb sikert is elismerő és dicsérő lövészetvezető vezetett végig a különféle célpontok leküzdésében. Szép, sokáig emlékezetes élmény volt, köszönet érte! Mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy igazán tartalmas, szép és izgalmas élménnyel gazdagodni.

Ez ugyanis a német származású lakosság ótemetője, mely nem messze fekszik a városon/falun túl, ahogy általában szokás, hanem bent van a településen, és körbefolyta a város, mint egy amőba. Még érdekesebb, hogy itt van, a kápolna előtt az Országos Német Elűzetési Emlékmű, ami tulajdonképen egy zárt ajtó, és előtte egy kövön egy kulcsot formáló alakzat. Ezért aztán nemigen számítasz arra, hogy belül a kápolnában görögkeleti fíling van, mert bizony az, de ennek az az oka, hogy a 70-es években jelképes összegért a Görög Katolikus Egyház tulajdonába került. Eredetileg az építtető Csulits János volt, akinek a testvére a család örökségét a halálos ágyán az építtetésre hagyta. Meg is épült, de ez még 1862-ben történt. Ebből következik, hogy az 1942-ben meghalt Csulits József, akinek az emléktáblája a kápolna falán van, a fejkeresztje meg 5 méterre a temetőben, nem azonos a névadóval, legfeljebb időben távolabbi leszármazottja. Az ódon temető nagyon szép ilyenkor is, de talán minden évszakban. Az öreg sírkövek meg ha mesélni tudnának. . .

Az Auchan déli végében vannak a kajáldák, azaz egy félkör evőhelyekből, sok ülőke a gyorséttermekhez és a félkör kellős közepén van egy kávézó. Nem emlékszem rá, hogy régen hogyan hívták, mert biztos nem Coffee Cup volt, azok csak mostanában terjednek, de mindegy is, mert most ez van a helyen. A nő, aki a pultban volt, folyamatosan telefonált. Nem messengerezett, vagy facebookozott, hanem beszélt, De ez egyetlen pillanatban sem zavarta meg, hogy ráadásul folyamatosan végezze a dolgát, mert egyszerűen letette a telefont a pultra, megcsinálta, amit kell, mindent megcsinált, kiszolgált rendesen, kasszázott, blokkolt, és még beszélt is vevőkkel, érdeklődött, kedves volt, de sztereóban meg valakivel beszélt és ez nem akasztott meg, meg ki semmit és senkit. Egy hideg bogyósgyümölcsös Cappyt kértem, és egy kávét, piff-paff, már meg is volt. Viszonylag kényelmes ülőkék vannak, viszonylag pocsék a dongó bevásárlócsarnokban kávézgatni a tér közepén, de nem baj. 1500 forintot fizettem ezekért a dolgokért.

A kínálat a most már országszerte kommersznek mondható kínai átlagos, És érdekes, abban néha van egy icipicit jobb és egy icipicit rosszabb is. Néha megdőlni látszik az az elmélet, hogy ezt mind egyetlen nagy fazékban főzik, mert tök egyforma Záhonytól Hegyeshalomig. Itt egy picit más ízű volt és egy picikét rosszabb, mint a szokásos, de messze az ehetőség határain belül. Tésztát kértem, nem volt nagyon jó, és csípős marhát, az sem volt nagyon jó. Meg a szokásos savanyúság sem volt olyan, valamicskét elmaradt a szokásostól. De az egész nagy tál étel a hozzá kért savanyúsággal együtt is csak 2500 forint volt, pénzromlás ide vagy oda. Szóval, ennyi a tapasztalat meg a jótanács, egyél ott, ha akarsz.