A feltétek semmi jót nem ígérnek. Olyan variánsok is szerepelnek a megszokottak mellett mint a Zeusz, aminek a toppingja mustáros alapon gyroshús, hagyma, pepperoni és bacon, vagy a Hentes, mely esetében ugyanolyan alapra füstölt tarja, csemege uborka, hagyma és bacon kerül. De nem hiányzik az olaszok rémálma, a Hawaii, és szerepel a feltétek között a csirkemell is. Érdemes inkább a magyaros rovatból választani. Pl. májgaluskalevest, tárkonyos ragulevest, babgulyást, bográcsgulyást, palócos birkagulyást, brassói aprópecsenyét, cigánypecsenyét, rántott velőt, bakonyi sertésszeletet galuskával, csülköt pékné módra. Kínálnak két tájbort, három tételt Frittmannéktól, ötöt az akasztói Döbrögecz pincétől, s két Törley pezsgőt. Soproni Ászokat csapolnak, a Heineken portfólió néhány tételét palackban is kínálják. A kommersz tömények mellett Rézangyal és Schiszler pálinkákat tartanak. A kiszolgálás bűbájos, kedves, szívélyes, udvarias. Mi a pacalpörkölt kedvéért ültünk be, ami felettébb kellemes meglepetést okozott, az egyik legjobb pacalt tették elém, amit valaha kóstoltam. Nem lehetett benne hibát találni, sem a színben, sem az ízben, sem a pacal s a szaft állagában, sem a csíkozásban. Ez kellene legyen az etalon, sajnos nagyon távol áll ettől a magyar vendéglátás. A mellé adott kenyér sajnos silány minőségű. Örömteli, hogy birkapörköltet is kínálnak, egy adag csontos pörkölt több, mint 70 deka volt, ez úgy derült ki, hogy arra nem lévén már kapacitásunk eleve csomagolva kértem és itthon mértem le. Lehetett volna a darabolása gondosabb, állagra egy árnyalattal puhább, de ezt is vállalhatónak, ízre egyesen kifogástalannak ítéltük, el is fogyott itthon igen hamar. Kértünk még gesztenyepürét, ami korrekt volt, hozta a megszokott szintet, meg voltunk elégedve a fősodratú Gundel palacsintával is. Tisztes négy pont a hely.
