Kívülről tetszetős

Mindig is vonzott, hogy milyen lehet ennek a patinás épületnek az étterme, így egy májusi nap egy baráti társasággal betértünk. A hetvenes években megállt az idő a belsőépítészeti elgondolások tekintetében, amolyan ebédlő szoba hosszú futó szőnyeggel a járólapon, térelválasztók nélkül stílus. A hangulatot pedig semmi sem segítette, kínosan csend volt körülöttünk, és mivel kevés vendég vacsorázott épp, áthallottszott a halk beszélgetés is a másik asztaltól. A felszolgálónő kedves és készséges volt, de az ételek felszolgálása után eltűnt hosszú időre. Talán a szállóvendégek máshol vacsoráztak és őket kellett kiszolgálni, ki tudja. Az étlapon szerepel magyaros választék, hal és húsmentes étel is. Átlagos élményben volt részünk, az árak a szokásosan magas balatoniak voltak, csak itt nem éreztük olyan jól magunkat cserébe.