Izgalmas koncepció

Barcson figyelmesen sétálván feltűnt ez a kompozíció, az mindig érdekes, hogy az emberek mikor hol minek/kinek állítgatnak emléket, ennek a szépségéből vagy szabadságából mondjuk általában sokat levon az, hogy sokszor ezt központi utasításra teszik. Ezen a fehér oszlopon nincs turul, meg Mária karjában haldokló katona, akkor mi ez? Nemzeti összetartozás vagy inkább Trianon-ügy lesz ez, ahogy közelebb mész. Véleményem szerint egészen innovatív dolog, szóval maga a mészkő oszlop szándékosan megrepesztett, lefelé szélesedik a repedés (ahogy a nemzet reped meg), aztán a repedés kacsokból patakot (folyót) szimbolizáló kis erekben folytatódik, azok tovaerednek. szét is esne az egész oszlop, ha azok a szalagok össze nem tartanák, amikkel át van kötözve az egész hasáb, és amin a fennkölt szavak íródnak. Hát az meg egy vers, ami - mit kerteljünk - közelebb áll a wassalbertizmushoz, mint az irodalomhoz, Török Máté tollából pátoszos nemzetieskedő maszat, na jó, de mégis mi legyen egy ilyen oszlopon, ha nem ez? Szóval jó gondolat az emlékmű terve és kivitelezése, figyelemre méltó Tóth Dávid munkája.