Bihari Múzeum Berettyóújfalu

Nyitva tartás:H-P 9-16Minden hónap utolsó előtti szombatján, illetve nemzeti ünnepeinken a múzeum 10-16 óráig nyitva tart. A legalább két héttel korábban bejelentkezett csoportokat szombaton és vasárnap is fogadjuk előre egyeztetett időpontban 10-16 óra között! KiállításokA táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 6. - A Tardyak és Berettyóújfalu - Lisztes vendéglőTardy György (1862-1949) földbirtokos a két világháború közötti Berettyóújfalu közéletének jeles személyisége volt. Műegyetemi tanulmányai után hazatért szülőfalujába gazdálkodni. Saját kezűleg faragott, festett bútoraival számos kiállításon díjat nyert. 1937-ben helytörténeti munkát jelentetett meg Berettyóújfalu keletkezése, története és fejlődése címmel. A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 4. - Tallózás Bihar irodalomtörténetébőlItt született Kazinczy, ide tért vissza és fordult termőre Bessenyei élete, itt következett be a fordulat Kölcsey pályáján: belátta, el kell fogadnia az élet terheit, Arany János a bihari hagyományból indulva lett irodalmunk klasszikusává, s pár évtizeddel később e tájékról, Nagyváradról kapott erős lökést a modern magyar irodalom, melynek egyik képviselője, Nadányi Zoltán Berettyóújfaluban élte le élete jelentős részét, s aztán újabb évtizedek múlva a népi irodalom szökkent szárba, s adta irodalmunknak Nagy Imrét, Sinka Istvánt, Erdélyi Józsefet és Szabó Pált. A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 7. - Berettyóújfalu, a vármegyeszékhelyAz I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola, útépítések, valamint ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, s a Tisztviselő-telep is. A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 3. - Jó gazdasszony vagyok én. . . - Női munkák a ház körülA hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba a kiállítás. A munkák közül kiemelkedik a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték. A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 2. - Élet a vízivilágbanA kiállítás Szűcs Sándor munkáit, rajzait felhasználva egy letűnt világot mutat be. A látogató megismerkedhet a pákászok életével, a pákász tanyával, a bodonhajóval, a halfogó eszközökkel, a vízivilág legfontosabb növényeivel, azok felhasználási módjaival, valamint néhány érdekes állattal, melyek közül néhánynak a hangja is hallható a háttérben. A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 1. - Volt egyszer egy újkőkori világ. . . A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen, a Somota nevű mesterséges halmon 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai közösen végeztek feltárást kb. 600 m-es területen. Ez volt a magyarországi régészet történetében az addigi legnagyobb alapterületű, réteges szerkezetű őskori telepfeltárás. A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig 5. - Játék - had - történetA tárlat előterében két magyar hadilobogó (a Bocskai és a szűzmáriás) rekonstrukciója látható, valamint térképeken ábrázoltuk, hogy a bihari katonák az elmúlt évszázadok harcai során, különböző csapataikban hova, merre jutottak el Európában. A kiállítás megtekintése közben az 1930-40-es évekből való korabeli katonanóták, indulók hallhatók.