Dismas és Gestas

Az országjárók közül sokaknak van valami külön hóbortja, kedvenc témája. Nekem a temetők mellett a kálváriák. Szerencsére Bodajkon is van egy, méghozzá szerintem különösen hangulatos. A főút mellett állva, ha jobb kéz felől a Nagytemplomot találjuk, akkor bal kéz felől a domb tetején megpillanthatjuk a Kálváriát. Kb. 22 méter a magassága a dombnak, de valahogy sokkal magasabbnak tűnik. Én nem ebből az irányból, hanem hátulról, a Kálvária utca felől közelítettem meg, így a visszafelé úton a lépcsőkön haladva, visszafelé ereszkedve mentem végig a stációkon. A Kálvária, a stációk és a lépcsőn lejjebb lévő kápolna 1736-ban barokk stílusban épültek. Világszerte a XVII-XVIII. században épült a legtöbb kálvária, ez volt az aranykor, hasonlóképpen hazánkban is. A Kárpát-medencében közel 600 kálvária található.
Mivel Bodajk nevezetes Mária-kegyhely és búcsújáróhely, így a Kálvária is kötelező program a zarándokok számára. Amikor felértem a keresztekhez a Golgotához, a szembe irányból éppen felfelé tartott egy zarándokcsoport, akik minden stációnál megállva az éppen oda illő zsoltárt énekelték el. A dombtetőről csodálatos panoráma nyílik nemcsak Bodajkra, de a környező szép térségre is, a Vértes lankáira. A Golgotán a 3 keresztre feszített mellett Szűz Mária és Evangélista Szent János szobrait láthatjuk, aki Jézus legfiatalabb apostola volt a Biblia szerint. Egy kőfal veszi körbe a Golgotát, amiről azt olvastam, hogy itt eredetileg 13 angyalszobor volt, de ezek már tönkrementek vagy eltűntek (vagy elrepültek...). A stációk domborműveit Bory Jenő szobrászművész készítette 1926-ban, ő volt a híres székesfehérvári Bory-vár egykori tulajdonosa és építője.
A kis kápolna sajnos nem volt nyitva.