Bodajk története

Bodajkon a kisváros fő nevezetessége a Mária-kegytemplom, a település központjában. A templom mögött a zarándokudvarban, ha bal kéz felől megyünk be a kőkapun, egy régi parasztház-féle egyszintes épületet találunk a sarokban a kerítés mellett. Itt kapott helyet a helytörténeti kiállítás. Nyitvatartási ideje nem egyezik meg sem a templommal, sem a zarándokudvarral, ottjártunkkor 15 órakor nyitottak, ezt egy tábla jelezte. A Bodajki Helytörténeti Egyesület hozta életre ezt a kiállítóhelyet 2015-ben, illetve ők gyűjtögették össze annak anyagát. A katolikus plébánia egykori gazdasági épülete volt itt eredetileg, raktár és istálló funkciókat töltött be. Belépő nincs, ingyenesen látogatható, de szívesen fogadnak adományokat. A kiállítás nem nagy, mindössze négy kisebb helyiségből áll, amelyekben helytörténeti kiállításhoz híven Bodajk település történetét, lakosságának életét mutatják be, bútorok, használati tárgyak, szobabelső, amit ilyen esetben bárhol az országban megszokhattunk. Ami a vallás emlékeken kívül érdekessé teheti Bodajkot, az az, hogy már az Árpád-kor előtt is lakott település volt, i.sz. 568-800 között avarok éltek ezen a környéken. Avar kori sírokat tártak fel a régészek, ahol találtak a korszakra jellemző leleteket, pl. cserépedényeket, övcsatokat, fülbevalókat, fésűket, ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat. Az avar temetkezési helyekkel szinte egy helyen későbbi eredetű, honfoglalás kori magyar sírokat is találtak és feltártak a X. századból. A bejárat előtt egy kis tó, sziklakert, virágágyás található.