Jobbat vártam

Már sokszor megfordultam hasonló hotelekben ezért van összehasonlítási alapom.
Több olyan dolog van amiért nem térünk ide vissza.
A priccs iszonyat kemény volt, aki nem érkezik ide 20-30 kg túlsúllyal az számítson rá, hogy pörögni fog egész éjjel, hogy melyik ízületét ne feküdje el.
Nekünk nem sikerült, általában agyonverve ébredtünk, ahogy a hotel többi vendégét elnéztem náluk ez a probléma nem jelentkezett.
Ezután reggelente lementünk a fürdő részbe általában.
Lehetett volna hívni klórteremnek is. Minden úszás után égett a bőrünk, ilyen szintű klórozást máshol nem tapasztaltam. Végig hámlottam pedig öntöttem magamra a testápolót.
A meleg vizes úszómedence hőfokára 26-28 C volt megadva. Nem volt annyi, hideg volt. A 2 kis meleg medencéből az egyiket folyton leengedték így a maradék egyben összpontosult a tömeg, ahová nem volt kedvünk sokszor bemenni.
Jött az ebéd. Tudom, hogy az emberek nem normálisak és úgy rohannak enni, mint aki hetek óta nem ettek. Mi hagytuk, hogy mindenki lelépjen. Ilyenkor jókat lehet úszni. Azután elmentünk enni. Szerettem volna tyúkhúslevest enni gazdagon.
A kondérban lé volt gazdagon és csigatészta, se hús, se zöldség, ezen a ponton elgondolkodtam, hogy itt tényleg rohanni kell. Ez a jelenet megismétlődött később más étkezéseknél, pl. amikor palacsinta helyett csak moslékká gyúrt pépet találtam a tárolóban vagy elfogyott a cékla vagy az uborka és nem pótolták, mert azt tapasztalták, hogy a szobák 80 %-a már evett és ekkor már minek.
Mondjuk ugyanúgy az étkezési idő felénél érkeztünk ezután is, mivel az étel nem volt túl jó. Olajos, ízetlen vackok, vagy olyan thai kísérlet, ami egyből veszélyes ipari hulladékká változtatta az ételt. (Pl. mézes fogas filé thai módra vagy mi) Gyakran visszaköszöntek az előző napi (megmaradt) ételek újragondolva, feldolgozva.
A gyomrom hamar elkezdett fájni, rájöttem, hogy nem bírom a Rauch „gyümölcs”leveket. (12-16 % lé az nem gyümölcslé, hanem valami kémiai ital) Fruktóz meg mindenféle kiegészítő anyag, gyomorforgató.
Pozitív, hogy semmit nem híztunk.
(Nincs elég szekrény sem, pakolás vagy a teregetés igen bajos.)
A pihenés felénél nagyon komolyan elgondolkodtunk, hogy eljövünk.
Összegezve: Más azonos besorolású hotelekkel összehasonlítva ár/érték arány tekintetében rablás. Tudok olyan hoteleket, ami felébe kerülnek és szomorúan jövünk el, hogy milyen jó is volt és kár hogy menni kell. Itt annak örültünk, hogy megyünk haza és nem szeretnék többet visszaemlékezni erre az élményre.
Bebizonyosodott, hogy attól, ha valami drága lehet rossz.