JOBB HÍJÁN

A nagy magyar Alföldön, a kánikula égette vasárnap kora délutánban ebédelni indultunk, nem gondolva arra, hogy ezen a vidéken ilyenkor a tisztes családok otthon főznek, esznek, nem mennek éttermekbe. A helyiek által elsősorban ajánlott La Toscana Bisztróról, amikor már a bezárt ajtaja előtt álltunk, kiderült, hogy vasárnaponként zárva van. Mentünk volna a szintén javasolt Monaco Étterembe, de vasárnap ők sem nyitnak ki. Ekkor már a Google Maps-hez fordultunk segítségért, és kihozta a jó értékelésű, mexikói konyhát vivő Taco Puerto büfét. Ok, addig már csak kibírjuk étlen, de még inkább szomjan a hőségben. Beestünk a kis helyiségbe, mondtuk, hogy ebédelni szeretnénk, ám legelébb is sörre vágyunk, finom hidegre. Ja, ebédelni lehet, de sör? Az nincs! De már miért nincs? Mert nem kaptak az árusítására engedélyt! Vajh, miért nem? Mert van itt valahol a közelben egy gyógyszertár! Hogy mi van? A két dolog hogy függ össze? Milyen szabály alapján hozta a magas hivatal a tiltást? Budapest belvárosában nem egy patika közvetlen közelében vannak ilyen helyek. Ott más a szabály? Itt meg 300 méterre van a Taco Puertótól a legközelebbi gyógyszertár.
De magyar ember a magyar ugaron nem ugrál, kiváltképpen, ha már egyébként is erősen szomjúhozik, iszik vizet, gyümölcslevet, és megrendeli a mexikói étkeket. Mi is ekként jártunk el. A főnök úr és a kiszolgáló hölgyek végtelenül kedvesen segítettek a specialitások közül választani. Ettünk hát csirkés tacot, nachost, Cheddar sajtos chipset guacamoléval, csirkés quesadillát füstölt majonézzel, sok korianderrel. Kellemes ízűek voltak, ám némileg meghűltek, mire az asztalunkra értek. És a tacohoz kapott tépett csirkehús számunkra újfent nem igazolta, hogy nálunk ezt az eljárást érdemes erőltetni. Nincs ez a magyar konyhába integrálódva, így aztán inkább szárazzá teszik vele a húst, minthogy megőriznék a szaftosságát. De legalább a Taco Puertoban kaptunk ebédet! És ez az egész megvolt kb. 10 ezer forintért.