TÖRTÉNELMI ERKÉLY

Mivel a Református Nagytemplomba látogatóként gyakorlatilag lehetetlen bejutni, kárpótlásul sétálgat előtte az idegen, és bekukucskál a vaskerítés rácsain át a szépen gondozott templomkertbe. Mást nem tehet, mert az is zárva van. És próbálja megfejteni az oldalsó nézetből igencsak furcsán kinéző építményről, hogy az meg vajon mi lehet. Némi netes keresgéléssel kiderül, hogy ez is Kossuth-emlék, a kalandos sorsú Kossuth-erkély. Pár nappal ezelőtt az a szerencse ért, hogy be tudtam menni a kertbe, így szemtől szembe nézhettem meg az egyik legkülönösebb ceglédi emlékművet. Eredetileg annak a pozsonyi épületnek a dísze volt, ahol Kossuth Lajos és a reformkor kiváló politikusai megszálltak az országgyűlés, a diéta idején. Ezen az erkélyen állva mutatta be Kossuth 1848. március 17-én az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, aki szintén itt mondta el első miniszterelnöki beszédét. Vannak azonban más leírásai is az erkélyen történteknek: Azt is olvashatjuk ezzel kapcsolatban, hogy erről az erkélyről jelentette be Pozsony népének Kossuth az áprilisi törvények, így többek között a jobbágyfelszabadítás elfogadását. Az meg ugye kicsit később volt, de lehet, hogy mindkét erkély-jelenet igaz. Mindenképpen korszakos volt, ha ezek hangzottak el a jeles erkélyről, amelynek történelmi helyszínként való szerepét nehéz lenne hát túlbecsülni.
Az erkély annak idején a Zöldfa Fogadót díszítette Pozsonyban, amelyet azonban az előző századfordulón lebontottak, vagy átalakítottak és csak később bontották le, az erkélyét eltávolították. A szó szerint forradalmi jelentőségű bejelentések erkélyének darabjai ekkor Budapestre, majd 1949-ben Ceglédre kerültek. 1962 szeptemberében a Szabadság tér református nagytemplom előtti szakaszán felállították azokat. Mai helyén és formájában 1996-ban, a millecentenárium évében állították fel a maradványokból konstruált erkélyt a Református Általános Iskola falához támaszkodóan, a templom kertjében.