AZT ÜZENTE

Cegléd Kossuth városa, városközpontjában minden lépésnél valamilyen Kossuth Lajoshoz fűződő emlékeztetőre bukkan a nézelődő. Hol másutt, mint a Kossuth és a Szabadság tér találkozásánál is az ő portréja néz le ránk egy ház faláról. Hosszú sora volt ennek, míg idekerült: A tér sarkán egy igen mutatós, a 19. század végén épült eklektikus stílusú műemléki lakóház áll, elegáns zárterkéllyel. Erkélye alatt a Kossuth Toborzó Emléktábla, merthogy 1848. szeptember 24-én itt, az akkori piactéren hívta hadba a ceglédieket, itt mondta el riadóját, a nagy hatású toborzó beszédet. Ám hogy mit is mondott, azt ma már senki sem tudja, nem maradt fenn a beszéd hiteles szövege. Talán annak első sora, amit a táblán olvashatunk: "Hozzád jövék el, derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa". És hát erről a csinos kis erkélyről sem szólhatott a néphez, hiszen a ház később épült. Valami másféle emelvényről riadóztathatta nemzetét a szabadságot kivívandó. A szépen kialakított emléktábla azonban 1931 óta itt van a falon, és emlékeztet a ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának megszületésére, és segít életben tartani azt. Az erős alkonyati fényben készült képeimen pedig a lemenő Nap arany színbe vonja a házat, a táblát, Kossuth portréját.