EGY KULTUSZ KEZDETE

Cegléd Kossuth városa, írják az egyik városi ismertetőjükben, de nem is kell ezt külön olvasni, legtöbbünk tudja. Kossuth Lajos 1848 őszi toborzó körútjának ugyanis első állomása Cegléd volt, ahol rendkívül lelkesítő hatású beszéddel fegyverbe, szabadságharcra hívta az országot.
A Szabadság tér közepén álló egész alakos Kossuth-szobor, sőt szoborcsoportnak is mondható mű egyúttal a később a Kossuth-szobrok specialistájává vált Horvay János szobrászművész első komolyabb alkotása volt. A szobrot 1902 szeptemberében, Kossuth születésének 100. évfordulóján adták át.
Később már nem volt jellemző, hogy mellékalakok is kísérjék Kossuth alakját, mint ennél, ahol a szobor talapzatánál fiatal honvéd indul harcolni a szabadságért, akit idős édesapja búcsúztat szeretettel. Na de hát itt különleges volt a hely és az idő: Cegléden, az 1848 szellemiségét híven őrző településen, a centenáriumi évfordulón állították fel a művet. És fontossága abban is állt, hogy ez volt az első köztéri szobor Cegléden.
Horvaynak összesen húsz Kossuthot ábrázoló szobra található az ország különböző közterein, de ez a ceglédi eljutott New Yorkba is: Olyannyira megtetszett a mű az ott élő magyaroknak, hogy megrendelték annak másolatát a művésztől.
Innen indult hát a ceglédi Kossuth-kultusz, hiszen már Kossuth Lajos halála napján megszületett az elképzelés, hogy a korabeli megfogalmazás szerint emléket állítsanak neki ott, ahol egykor az ő lángszava megteremtette a néphadsereget. A ceglédi Kossuth-kultusz hagyománya pedig 2014 óta része az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékének.
Mi kifejezetten szeretjük ezeket a Horvay-féle Kossuth-szobrokat, hiszen a mi szülővárosunk főterén is áll egy, nem sokkal a ceglédi után avatták fel. Örültem volna hát, ha míves fotókkal mutathatom meg az eredetinek tekinthető ceglédi alkotást, de déltájban, amikor ott jártunk, éppen szembe sütött a Nap, csak oldalazva lehetett képeket készíteni Kossuth szobráról.