Parancsra tettem

Megjelent az ittjartamon a Rejtőzködő kirándulóhelyek, barlangok stb. cikk, és benne a Báraczháza-barlang... nézem ám a lapon, hát, még a madár se járt ott! Természetesen parancsnak vettem, és indultam is azonnal! Csákvárról kifelé, a sörédi úton haladva, nem messze a lakott részektől ki is van ám írva, hogy barlang arra. Hely, ahol le lehet tenni az autót, aztán gyalog tovább. Igen kedélyesen elbeszélgettünk egy gyümölcstermesztő gazdával, akinek zoknik lógtak a fáin, megtudtuk, hogy emberi hajjal van tele, és ez riasztja a vadakat. A turistákat nem, a barlangbajárók mindig lezabálják a út mentén a termést. Az út nem túl hosszú felfelé a barlanghoz, de a pokolba is, tegnapig még sűrűn esett, nagyon felázott a talaj, és iszonyatosan csúszós, sáros volt a meredek pálya. Szenvedtem vele nagyon, kapaszkodtam mindenbe, amibe csak lehetett. Aztán, amikor felérsz a barlanghoz, akkor tanakodni kell, hol is a bejárat, honnan érdemes... én egy irtó szűk kis nyíláson préseltem át magam, de messzire nem jutottam, Volt egy akadálypont, amit sehogy sem tudtam leküzdeni, a cipőm talpának redői is teleragadtak sárral, hát, csak csúsztam vissza mindig. Amit lehetett a mai napból, azt azért bejártuk, nincs nyitva mindig, azaz nem mindig látogatható, a denevérek nyugalmának megóvása miatt. Erre azért illik figyelni. Viszont a barlang felett a sziklatetőről pazar a kilátás, képek mellékelve. MIndenkinek ajánlom kirándulás.