Egy eléggé pusztult és keskeny autóúton lehet valameddig felvánszorogni, először is a derék polgár egy hosszú kerülőn feljut a hajdani LHuillier-kastély helyén lévő elhagyott, gazos táborig, aminek be van láncolva a kapuja, itt puff, véget ér az autózgatás, ott hagyod az autót és elindulsz a kerítés mentén kitaposott ösvényen, és gyakorlatilag megkerülöd a sorsára hagyott intézményeket, amelyekre azért még máshol kitérek, és párszáz méter után eljuthatsz a kastély helyének túlsó végére és ott aztán kezdődik a csúcstámadás. valami nagyon jófej a földre rajzolt nyilakkal segíti a vállalkozást, azt célszerű követni. Aztán egyszer csak iszonyú meredekbe csap át az út, arra mutat a nyíl, én fölszenvedtem magamat rajta, de elég necces volt. És akkor már csak egy kis lejtős séta és ott a várrom. Viszonylag nagy területen vannak szétszórva a faldarab-maradványok, tekintélyes méretű hely lehetett egykor, kisgyerekkel, kutyával stb, nagyon kéne vigyázni itt, mert vannak nagy üregek, szakadékok a romban, veszélyes is lehet. De ha óvatos vagy, érdekes és szép élmény. Egyedül bóklászni a vadonban, hallgatni az idők sóhajtását, a madarak dalát,. elképzelni, mi volt itt egykor, és végre egy vár, ami nem lett mesterségesen megerőszakolva és csillivilli látogatóközponttá átépítve, szóval jó ez, na. (Lefelé könnyebb jönni, csak kerüld ki a meredek szakaszt, mert ki lehet. )
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
