Befészkeltem magam

Pár napra meghúzódtam itt a világ vadsága elől, és nem bántam meg. Tulajdonképpen a lokáció volt a lényeg, meg szeretem a helyet, ahol a magam ura vagyok, zavartalanul egyszál fütyfürüttyben mászkálhatok a szállásomon, békés, nyugodt, csendes környezet. Képek alapján választottam, ez egy régi parasztház alapjaira épült, modernizált vendégház, itt-ott őrzi is a hajdani alkatrészeket is nyomokban. Bizonyos ízléssel berendezett, a levendula tendenciája dominál, jól felszerelt a konyha, kielégíti az igényt a fürdőszoba, kényelmes, barátságos a szoba. Szerintem nem kifejezetten télies, a két fűtőalkalmatosság, klíma meg egy fali melegítő, napokig éjjel-nappal küzdöttek, hogy valahogy elfogadható hőmérsékletet produkáljanak, de nem panaszkodom. Házigazda olyan túl sokat nem törődött, vagy foglalkozott velem, éppen, hogy csak szőrmentén. A házirend tömény fenyegetés, hogy mi mindent nem szabad, és mit von maga után, ha nem fogadsz szót. De semmi összetűzésem nem volt a törvénnyel, WiFi nagyon jó, a TV-ből nem tudtam túl sokat kihozni, de nem is kísérleteztem vele, egyébként működik, csak a túl sok az információ, mindenféle beállítás. Meg nem is volt fontos. Nyilván nem TV-zni mész el a lakhelyedről párszáz kilométerre. Na, szóval jó ez, gyerek- és kisállatmentes szállás, néha ilyen is kell, és meg is értem. Kétszemélyes kégli, férjeddel, feleségeddel, barátnőddel, barátoddal nyugodtan indulj ide, nem fogod megbánni.