Aki itt éhes, az itt eszik

Mai ebédem úgy esett meg, hogy a környéken mászkáltam, azután kb. délután 13 és 14 között éppen Farkasgyepűn mentem át, így aztán kapóra jött. A Nimród próbája az evés. Ezért bementem és közöltem szándékomat. Olvastam, hogy nyegle a pincérlány és tényleg nyegle. Vagy csak ilyen stílusa. Minden mozdulata, álmos, lusta járása, az össze hanglejtése azt fejezi ki, hogy pont le vagy te csinálva. Menjek, üljek le, majd hozza az étlapot. Percekig nem hozta, holott nem is volt itt más vendég, egyedül ücsörögtem a WC-k előtt egy kisebb asztalnál. Szóval van benne valami nagyon fura, de szóban nem barátságtalan. Holstein szeletet kértem, most az tetszett meg, és nagyon meglepődtem, mert percek alatt elkészült. Káposztasalátát is kértem mellé, hát, nem volt egy világbajnok kaja, de azért ehető volt. Olyan kis ízetlen unalom volt az egész. Nagy részét felfaltam, az ember szerves anyaggal működik, azzal megyek tovább, ittam egy zéró kólát, ez így 6530 forint volt.