A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
Kis falu, a környék sváb falvainak egyike. . . hát rövidítve itt a sorstörténet, kövek formájában. A török idők utáni kipusztult vidékre az új földesurak behívták, betelepítették a svábokat. A jellegzetes hajó, az Ulmer Schachtel, azaz ulmi skatulya hozta őket, ebből kezdték az életüket, a legtöbbször az első házukat a hajó fájából építették.
Itt az emlékműve. Nagyon szorgos, dolgos nép érkezett ezeken, szántottak, vetettek, szőlőt műveltek, előbb vagy utóbb hatalmas, tornácos, módos házakat emeltek. Nagyon vallásos emberek voltak, rengeteg emlék utal erre is. Mindkét világháborúban velünk, az akkori Magyarország akkori céljaiért harcoltak, a másodikban, sokan a Wehrmacht vagy a Waffen-SS soraiban is, sokan már csak a nemzetiségi öntudat miatt is. A szovjetek többféle módon álltak bosszút, részben kényszermunkára hurcolták őket, a Gulág várta az ellenségnek számító népet, a nagy és szép házakban maradt családokat meg szovjet nyomásra a magyar kommunisták telepítették ki, nincstelenül, kis puttonnyal a hátukon. Azután a megürült házakba kényszerbetelepítés zajlott, hol a Felvidékről, hol Erdélyből a székelyföldről. Az sem volt valami csinnadrattás hazatérérs, hiszen a szülőföldjükről űzték el azokat is. Hát erről mesél ez a szomorúság parkja. . .
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.