Felpéc éke

Felpécen úgy intéztem az ügyeket, hogy először a katolikus templommal ismerkedtem meg, aztán mentem át az evangélikus társához. Pontos időket nem tudtam mondani, a templomnézés nem vasúti menetrend, hanem egy nagy érzületi és esztétikai zarándoklat, tehát érek oda, amikor érni tudok. Néni mondta telefonba, hogy ó, hát az előbb járt éppen arra, most meg már hazajött. Na nem baj, addig foglaljam el magam a környéken. De aztán nem kellett sokat nézelődni az álmos, kihaltnak tűnő faluban, jött, már fent is volt a dombon a bicajával, amíg a bezárt bolt előtt ácsorogtam. Szóval a kül úgy néz ki, hogy érzésre ez az evangélikus óriás a kopott kis katolikushoz képest, de ez ezen a vidéken többször előfordul. Fent magasodik a falu közepénél lévő kis dombon, utólag kiderült, máshonnan is van bejárata, nagy parkoló is csatlakozik hozzá. Több ütemben épült ez is, 1620-ban kezdődött a léte, majd barokk stílusban átépítették 1776-77-ben. Ugyebár a torony mindig a kardinális kérdés, azt csak utólag volt szabad hozzáépíteni az evangélikusoknak, na, ez itt 1820 körül valósult meg. De azért nem egy tákolmány ez, nagyon is egységes képet mutat. Bent inkább robosztus, erős szerkezetet érzékelsz. Kitűnik a szószék mögül, magára vonja a figyelmet a vörös hatágú csillag. Csuda, nem?