Kicsit előbb jött az a fránya eső, ami Veszprémben még nem volt, azt Zirctől már láttuk mit kapunk a nyakunkba. A buszról Bakonybélben szálltunk le, és ott meg is kellett állnunk egy helyi kis kocsmában annyira szakadt az eső. Nagyon sok túrázó ugyan ezt tette, sőt voltak akik gyerekekkel elindultak, de meg kellett álljanak, mert semmi értelme nem volt agyonázni, de voltak olyanok is akik feladták, és kocsival továbbmentek. Buszról leszállva a kisbolt előtt tágas beülő, az is kezdett megtelni, ezért mi átmentünk a helyi egységbe, amit nagyon jól tettünk ha már egyszer kényszer pihenőre ítéltek az égiek. Az az 1 óra nevetéssel, és a helyi emberek vidám megjegyzéseivel telt, persze nem kevés söröcske fogyasztása mellett. Volt vidámság, nevetés nem kevés, még sajnáltuk is, hogy mennünk kell, de legalább elsztorizgattunk délutánig a hallottakon, és vidáman indultunk tovább a szemerkélő esőben. Azt tudtuk hogy sár lesz, de a fene se bánta, mert Fenyőfőig nagyon szép helyeken mentünk tovább. Falu előtt nem sokkal, a megbeszéltek szerint hívtam a szállásadó hölgyet, hogy kb mikor érkezünk. Hamar megtaláltuk a Dózsa György utcában ezt a szépen berendezett családi házat. Vendéglátónk jött is pár perc múlva, addig kicsit körbejártuk a szépen karban tartott kertet, ahol lehet sütögetni, vagy a hintaágyon megpihenni. Szép nagy terasz van az épület előtt, ahonnan a tágas lakórészbe lehet belépni. Nagy nappali, jól felszerelt konyhával, két szobával, gyönyörű nagy cserépkályhával fogadja a vendégeket. Ha vki fázik alaposan be lehet fűteni. Fürdő kicsit retro, de tisztaság van mindenhol. Ha vki tévézni akar, székekről, nagy kanapéról, vagy kihúzható fotelról ezt kényelmesen megteheti, miközben jókat eszik a nagy konyhában. Jó levegőn voltunk, nyugalomban, kedves emberek fogadtak bennünket, ezért is gondoltam mindenképp írnék erről a helyről, és ajánlom mindenkinek, mert innen szuper jó túrákat lehet indítani akár télen, akár nyáron. Nagy szeretettel ajánlja Józsi, és Csilla.
